Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

s azok kevés hasznot hajtottak. 1824-ben már attól lehetett tartani, hogy a rosszul művelt földek miatt az eklézsia ,rangja nevezetesenn alább szál[l]na". Ezt az egyház nem nézhette tétlenül, ezért 1824. január 11-én Alsóörsre közgyűlést hívtak össze, s megállapodtak, hogy megszüntetik az áldatlan helyzetet. Az igaerővel rendelkező alsóörsi és lovasi gazdák, az úgynevezett marhás gazdák azt vállalták, hogy a tanító és a prédikátor udvarán felgyülemlő trágyát a földekre kihordják, a marhátlanok pedig szétterítik. Ezenfelül a marhás gazdák azt is megajánlották, hogy a maguk trágyájából is fejenként évente egy-egy szekér trágyát adnak; a trágya földekre való kiszállításáról ők, annak szétterítéséről a marhátlan gazdák fognak gondoskodni.

102 Ettől kezdve néhány évtizedre komolyabb konfliktus nélkül élt együtt a két gyülekezet. A lovasi gyermekek a XVIII. század utolsó harmadában és a XIX. század első felében is az alsóörsi református iskolába jártak. Az alsóörsi elemi nagy hagyományokkal rendelkezett, hiszen 1727-től folyamatosan működött; a tanítók nevét az anyakönyvek is megőrizték. A lovasi gyermekeket az alábbi tanítók tanították: Szilágyi István 1751-1755 Osváüi György 1755-1760 Dankó János 1808-1839 Szétsi Gál György 1760-1766 Szűts Mihály 1766-1773 Ágoston Pál 1773-1777 Biró Mihály 1777-1789 Nagy István 1789-1793 Pukolai István 1793-1811 Dankó János 1811-1831 Nagy János 1831-1840 Szűts Ábel 1840-1859 Az önálló lovasi iskola felállításának gondolata először 1813-ban merült fel, amikor a lovasiak az alsóörsiekkel összekülönböztek. Az 1814. november 23-án tartott esperesi vizitáció során erről a következőket jegyezték fel: ,£z a [dia némelly kedvetlenségek miatt tavaly a' materrel összeháborodott; innen magoknak különös oskolai tanittót akartak nyerni és vinni: de már letsendesedtek. Mind a' mater, mind a' fdia a' költsönös szeretetre, edjességre ajánlották rnagokat."

m A XVIII. századi tanítókról keveset tudunk. Az anyakönyvekből kitűnik, hogy a helyi társadalomban megbecsült helyük volt, amit az is mutat, hogy gyakran kérték fel őket keresztszülőknek. Dankó János 1770-ben született Nagybajomban. A debreceni kollégiumban tanult. 1802-től Nagyvázsonyban, majd Vilonyán tanított. 1808-tól szolgált Alsóör102 DREL II. 217. Veszprémi Református Egyházmegye iratai. 1824. sz. n. Alsóörs és Lovas egyezsége a parochiális földek trágyázásáról. Alsóörs, 1824. január 11. Hiteles másolat az alsóörsi anyaegyház 1825-ö.s pecsétjével. 103 DREL II. 217. Veszprémi Református Egyházmegye iratai. Esperesi vizitációs jkv. 1814.