Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Alsóörsre 1798-ban, ahol 1823-ban bekövetkezett haláláig szolgált. Halála után, a következő Gergely napig Szilágyi Lázár János papjelölt töltötte be helyét.

97 A helyettes lelkészt Csekő Péter 1824 tavaszán váltotta fel. Csekő Köveskálon. Zala vármegyei mezővárosban született 1792-ben, s már ahhoz az új nemzedékhez tartozott, amely a pápai kollégiumban tanult. Végzősként a grammatikai osztály tanításával is megbízták. 1817-ben került Csajágra tanítónak, onnan 1821-ben Tótvázsonyba káplánnak. 1824-ben az alsóörsi prédikátori hivatal kétségtelen előlépési jelentett számára.

98 Az alsóörsi anyaegyház és a lovasi leányegyház közti viszonyt, a terhek megosztását írásbeli szerződésekkel szabályozták. Az első ismert szerződést 1790-ben írták alá a két község elöljárói: a két öregbíró és az esküdtek, amely mutatja, hogy a községi és egyházi önkormányzat összefonódott. A lovasiak a lelkész és a tanító eltartásához évente a következőképpen járultak hozzá: 1. ) 8 forint készpénzzel, 2. ) 16 pozsonyi mérő kenyérgabonával, 3. ) 6 öl (12 kocsi) tűzifával, 4. ) 10 font gyertyának való faggyúval, 5. ) 9 icce bor páronként, szüretkor. A készpénz és természetbeni juttatás mellett fizikai munkát is végeztek. Megművelték a lelkész és tanító földjeinek rájuk eső részét, s részt vettek az egyházi épületek (a templom, az iskola, a két parokiális ház) javítási-felújítási munkáiban. Az 1810-es évek inflációs hulláma miatt 1815-ben újra szabályozták a két egyház viszonyát. Az 1815. febniár 2-án megkötött szerződést Balogh István lovasi kurátor és az esküdtek, valamint HorváÜi Pál alsóörsi kurátor és az esküdtek hitelesítették. A lovasiak egyházi terhei a következőképpen alakultak: 99 1. ) 20 [váltójforint készpénz, 2. ) 11 kilarozs (kenyérgabona), 3. ) 10 font faggyú, 4. ) 9 icce bor páronként, 5. ) 8 öl tűzifa hazahordása. Ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi 8 forint 20 váltóforintnak telelt meg, s hogy a tűzifát az alsóörsiek vették meg, a lovasiaknak csak fuvart kellett adniuk, azt mondhatjuk, hogy terheik - az egyházi földek megmunkálási kötelezettségeit is beleértve - valamelyest mérséklődtek. DREL II. 217. Veszprémi Református Egyházmegye iratai. Esperesi vizitáció jkv. 1814., 1823. Alsóörsön 1823. október 29-én halt meg, s 31-én temették el. Életrajzát a Fábián József és Látzai Szabó József által szerkesztett Prédikátori Tárházban is megtaláljuk: A ' Dunántúl lévő Helv. Conf. Tartó f. í. Superintendentia Világi és Papi igazgatóinak 's Lelki Tanítóinak 1807-dik esztendöbéli leírása. = Prédikátori Tárház 1808. III. 179-180. 98 DREL II. 217. Veszprémi Református Egyházmegye iratai. Esperesi vizitáció jkv. 1824. 99 BORBÁS László-LICHTNECKERT András: Alsóörs egyházai és iskolái a XVIII-XX. században. = LICHTNECKERT András (szerk.): Alsóörs története. Veszprém, 1996. 680.