Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

A kanonokok ténykedését észrevevő asszonyok nagy lármát csaptak; felszaggatták a templom pecsétjét, félreverték a harangokat. A pemetekkel, tűzi piszkavasakkal, dorongokkal felfegyverkező asszonyok, s a mezőről, szőlőből hazatérő lovasi férfiak, a segítségükre siető alsőörsiekkel együtt kiűzték a faluból a kanonokokat, akik földes kocsijukon elmenekültek a helyszínről. A lázadásról, ellenállásról számos irat, tanúvallomás! jegyzőkönyv készült, amelyek a tömegmegmozdulás részleteire is rávilágítanak. A legmegbízhatóbb beszámoló Lenüiy István általános püspöki helynök (generális vicarius) Padányi Bíró Mártonhoz július 27-én írt levelében található. A következőképpen tájékoztatta Bírót a történtekről: „Talán hallotta Excellentiád, hogy bántak a' lovasiak a' mi urainkfkjal; 18 hujus nigyen az urak közül, úgymint praepost úr, lector úr, cantor úr és custos úr, Kozorics uramat, és a' plater] Türgyeit magok szekerire vévén, ki mentek, hogy a' megh holt praedikator házát, és a ' templomot hé pöcsétyőllyék, a ' mint hogy bé is pöcsétőlyték, de félyre vervén a' harangot, kimondhatatlan nagy dühösségfg/el föl támattak elsőben az asfsjzonyok pemetekkel, lapátokkal, és s. v. moslékkal öntözték az urakat, a' firfiak is érkezvén, nem csak lovasiak, de legh inkáb[bj alsóeörsiek durungokkal, posznákkal és egyéb illyetén eszközökkel csak ütötték ám, a' kit értek, a' kövekkel legh inkább, hagyigáltak, és mind Pőstény úr[na]k, mind Dubniczai úr[na]k ugyan csak jutott benne, és ha mások, és cselédgyeik nem sálvaltak

82 volna, a' mint reájok rohantak, megh is ölték volna; szegény Kozorics örömöst mind csüghette volna őket, de ugyan bizon ott lett volna halála, mint a' zápor, úgy ment mindenfelől a ' kő reá, és a ' többi közül a ' szemöldöknél úgy hagyitották,

83 hogy a vér egészlen ell öntötte, és mégh mast is kerőjár belé. A ' dfomijnus Türgyeit pedigh pemetekkel, és dorongokkal ugyan megh dorongolták, úgy hogy ha hirtelen szerekereikre nem kaphattak volna, és ki Csopak felé, ki más felé nem szálának volna, mint ott agyon verték volna; és még a' mai napigh is úgy fenyegetődnek, hogy ha ott valamely papot találnak, mindgyárt agyon verik. Az új praedikatort ugyan csak bé vitték, a ' pöcséteket azonnal le szaggatták, és nem volt az istentelen káromlás, kivel nem illették az urakat; és mégh is eők már föll futottak mingyárt Bécsben. Mi vice ispán urammal közölvén a' dolgot, elsőben ingvisitiot

u

vitetvén végben vice ispán rendelésébül Doczy János úr által, az után talán ugyan nékünk is Bécsben kölflj mennünk; mit ád Isten, nem tudgyuk. A ' szegén Türgyei itt is tett érdemet, ez is segíthetne talán Rómában rajta. "

&5 A konfliktus 1753 nyarán robbant ki. A betegeskedő református lelkész, Terestyéni József helyettesítésére a lovasiak engedély nélkül helyettest hoztak, melyet azonban a káptalan börtönnel fenyegetett meg, s így távozásra kényszerült. 82 védelmeztek 8j megdobták 84 vizsgálatot 85 VEL Archidiaconatus Cathedralis. Districtus Fürediensis. Lovas, Fase. III. Nr. 48/6. Lenthy István levele Padányi Bíró Márton püspökhöz. Veszprém, 1753. július 27.