Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Tizenhatodik articulus: a szólók között csinálandó tűznek tilalmáról Valaki tüzet csinál a szőlők között, és gondviseletlensége miatt azáltal más szőlősgazdának gyepüjében, okmányaiban, 64 szőlejében, vag)' épületében kár kö­vetkezik, az uraság számára négy, hegybíráknak részére pedig két forintban bünte­tődik; ezen kívől a káros embernek hegység böcsüje szerént az ő kárát megtéríteni tartozik. Tizenhetedik articulus: a távol lévő' szőlősgazdák szőleinek bátorságára nézve teendő' rendelésről Hogy a távol lévő szőlőgazdák kárt ne vallyanak, tartozni fognak a hegybírák naponként, vagy bizonyosan hetenként a szőlőhegyet megjárni, és ha valamely vincellért vag) 7 szőlőmívest káros munka tételben tapasztalnak, annyiszor amennyi­szer tizenkét pénzre büntessék. Ha pedig őket nagyobb kártételben tapasztalnák, kötelességek a szőlősgazdáknak, és a hegységnek is idején hírül adni. Amennyire lehet, férjfiú szőlőpásztorok tarcsanak; nem is lészen szabad rossz életű aszszonyokat négy forint, avagy tizeiikét pálca büntetés alatt tartani. Midőn pedig béállíttatnak a szőlőpásztorok, és vincellérek, eleibek adják a hegymesterek a hegy igazságát, tudniillik: hogy nem lészen szabad fölfogadott szőlőn kívül járni, jeles az, és arra való idő nélkül. Ugyanazon szőlőben is sok bitanglást tenni, elsőben egy forint, vagy három pál­ca büntetés alatt, s után mi kár esik is reá fog böcsültetni. Mindezeket, úgy más rossz cselekedeteket a hegymesterek, és bírák följegyezvén, az uraság tiszt[j]ének hegyvám szedéskor bemondani tartoznak; holotta hegybírák, vagy szőlőpásztorok az ő kötelességeknek végben vitelében resteknek tapasztaltatnak, hivatalokról, és szolgálatokról letétessenek, és helyettek alkalmatosabbak rendeltessenek. Tizennyolcadik articulus: a munkások napibérének meghatározásáról A nemes vármegye limitatioján 65 föllyül seiiki akárminémű munkásának napi­bérét ne merészellye fizetni; ha pedig valaki másnak megfogadott munkását alat­tomban, vagy többet ígérvén néki, vagy akármi más íörtéll[y]al elcsallya, azon munkást a hegység foglalja el, s az olyatén gazdát minden elcsalt munkásért ötven pénzre büntesse. Tizenkilencedik articulus: a szüretnek mikor leendő'folytatásáról Minek előtte szokás szerént az uraság, vagy ahol több földesurak vágynak, közönségessen föl nem szabadéttyák a szüretet, mindaddig senkinek se szabad négy forint, vagy tizenkét pálca büntetés alatt szedni. Szüret után pedig, valameddig a kilencedet, vagy tizedet, ahol mint szokott lenni, az uraság számára ki nem adja, annak engedelme nélkül borait a hegyrül elvinni azon büntetés alatt senki se merészellye. oltványaiban limitatio = árszabás

Next

/
Thumbnails
Contents