Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
VIII. Berhida története
kh-t." A listáról való levételnél nem a földterület alapján döntöttek, hanem azt vizsgálták, hogy a kulák alkalmazott-e idegen munkaerőt, kizsákmányoló volt-e. A személyenkénti megvitatás után a tanácsülés hét kuláknak elrendelte a kuláklistáról való törlését, mivel „a törvények mechanikus alkalmazása folytán kerültek kuláklistára", egy kulákot viszont a kuláklistán hagyott. 13 A községben már 1951 márciusában megalakult a Béke tszcs, öt taggal 65 kat. hold földterülettel. 14 1951 augusztusában előkészítették a tagosítást az állami gazdaság és a Béke tszcs tábláinak kialakítása végett. A III. típusú Béke tszcs és a Küngösi Állami Gazdaság részére a tagosítást az 1951. szeptember 12-én kelt véghatározatok alapján hajtották végre. Az állami tulajdonba került 589 kat. hold földterületből, a tszcs földterületeiből és a táblákba vont ingatlanokból a Béke tszcs részére 101 kat. holdas, a Küngösi Á. G. részére 63, 326, 202 kat. holdas táblákat alakítottak ki. 15 A tszcs földterülete 1952 februárjában is 101 kat. hold volt, a termelésben és a faluban nem volt nagyobb befolyása, aminek a vezetők szerint az volt az oka, hogy „a község dolgozó parasztsága teljes egészében a kulákok befolyása alatt állt". 16 1955-ben napirendre került a tsz-mogalom fejlesztése. A szervezést megkezdték Kiskovácsiban, és Berhidán a meglévő tszcs mellett egy új tsz-t szerveztek. A tsz ellen agitálókat feljelentették. 17 1955 tavaszán megalakult a kiskovácsi Új Elet tszcs 14 taggal és 120 kat. hold földterülettel. (Az alakulás hivatalos időpontja: 1955. szeptember 25.) 1956 augusztusában a tszcs-nek 18 tagja és 333 darabban fekvő 218 kat. hold földje volt. 18 A berhidai II. Rákóczi Ferenc tsz szervezése 1955 októberében kezdődött. 1956. június 15-én alakult meg 22 taggal, 160 kat. hold földterülettel. 1956 augusztusában tagjainak száma 38, földterülete 280 darabban 240 kat. hold. 19 Az új tsz és tszcs 1955 júliusában kérte a földjeinek tagosítását, amire a tanácsi szervek engedélyét megkapták. Az Új Elet tszcs részére 1956-ban betagosítottak 214 kat. holdat a műút két oldalán. Az állami gazdaság a földjeiből leadott a II. Rákóczi Ferenc tsz-nek, amelynek így összesen 450 kat. hold tagosított földterülete lett. A tsz a közös gazdálkodást 1956. október l-jén tervezte megkezdeni. 20 Mindhárom berhidai tsz 1957 tavaszán megszűnt. A község iskolájában az 1950-es években lesújtó állapotok uralkodtak. Nemere József igazgató beszámolója szerint 1952 tavaszán 11 tanteremben folyt a tanítás, nagy volt a lemorzsolódás (80 első és 28 nyolcadik osztályos), kevesen jelentkeztek továbbtanulásra (12 fő). 21 A tanulói létszám 1953-ban 526 fő, a nevelőtestület 17 tagú, emiatt 1952-től a tanácsülések napirendjén tartják a központi iskola létesítésének ügyét. Az 1953/54. tanévben a tanulói létszám 566 főre emelkedett. 12 osztályteremben tanítottak, amelyek közül csupán hat volt alkalmas tanítás céljára. Az iskola újabb két tanulócsoporttal bővült, emiatt két szükségtanterem céljára igénybe vették a Csekk-féle vendéglőt, és a Népházban tornatermet alakítottak ki. A tanácsülésen megállapították, hogy a község szégyene az erősen megrongálódott vakolatú iskolaépület elkorhadt ablakaival, kifűthetetlen tantermeivel, az osztályterem falába beivódó szennyvízzel. A gyerekek keveset olvasnak, és kevés a továbbtanulásra jelentkező (15 fő). 22 1 956-ban nyolc épületben helyezték el az iskola 16 osztályát, amelyek közül csak öt épült iskola céljára. A hideg télen a tantermek hőmérséklete alig haladta meg a fagypontot, a tanulók 60 százaléka megbetegedett. 23
