Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

I. Régészeti korok

1. ábra. Őskori lelőhelyek Berhida határában jelmagyarázat: *tje vonaldíszes kerámia ktütúra ± mészbetétes edények népének telepe L lengyelt kultúra £± temetője + tűzdelt barázdás díszű kerámia késő bronzkori bronzlelet O badeni kultúra tó késő bronzkori telep Q kelta település jában jött létre, kialakulásában szerepet játszott az a Dél-Dunántúlon élt horvátországi eredetű kultúra, amelyik behozta erre a vidékre a földművelés ismeretét. A vonaldíszes kerámia kultúra gyors ütemben elterjedt egész Európában. A másutt feltárt lelőhelyek alapján el tudjuk képzelni, milyenek voltak a berhidai őskori falvak. Hála az újkőkori meleg, esős klímának, dús erdőségek irtásain építették fel 1-2 házból álló kis falvaikat. A házak tekintélyes (5x10-20 m) méretű cölöp vázas építmények voltak, oldalukat vesszőfonatra tapasztott agyag (ún. paticsfal) alkotta. Ez a háztípus volt jellemző az egész őskorban, formája pedig megőrződött a népi építészetben napjainkig. (A paticsfal mint technika sem ismeretlen a népi építkezésben.)