Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

Előszó (Lajosfalvi József)

Előszó Tisztelt Olvasó! Közeledve a XX. század végéhez, a harmadik évezred beköszöntéhez, egyre sűrűsödtek a magyarság múltját reprezentáló jeles ünnepek: a honfoglalás millecentenáriuma, az államalapítás 1000, a kereszténység 2000 éves évfordulója. Az ünnepekhez kötődve majd minden településen felerősödött a múlt megismerésének, feltárásának igénye. A magyar millennium évében szinte nap mint nap megjelenik egy-egy település múltját feldolgozó helytörténeti kiadvány, a múltat felidéző fényképsorozat. Tanúságtétel arról, hogy az e tájon élt és élő, alkotó ember a településéért mit tett és tesz. Több ez, mint pillanatok összessége. Világégés, romok; hősies újrakezdés, újjáépítés; új településrészek, ipartelepek kialakulása; pusztulás-gyarapodás. Örökségünk megőrzése, megújítása és továbbvitele mindennapunk kötelessége. Mert jövő nincs múlt nélkül. Aki a múltat nem ismeri és nem becsüli, abból hiányzik a szűkebb haza szeretetének forrása, a nehézséget is vállalók elkötelezettsége. A múltról nem tehetünk, nem is tudtuk és tudjuk befolyásolni, de az már rajtunk áll, hogyan formáljuk jövőnket, hogyan tudunk alkalmazkodni a felgyorsult világhoz, a bennünket körülvevő körülményekhez. Berhida Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 1998-ban kezdeményezte a település több mint 910 éves történetét feldolgozó, átfogó, tudományos igényű helytörténeti kiadvány elkészítését. Már korábban is felmerült ennek igénye, de anyagiak hiányában megvalósulása késedelmet szenvedett. Voltak részeredmények: elkészült a peremartongyártelepi iskola 75 éves történetének feldolgozása, papírra került a helyi sportmúlt, megírták a Lakath János gróf alapítványtétele eredményeként létrehozott első óvoda történetét, s kísérlet történt a felekezeti iskolák múltjának feldolgozására. Nem kis feladatra vállalkoztak a szerzők, valamint Lichtneckert András szerkesztő, amikor elfogadták felkérésünket. Mert a feltárt leletek alapján bizonyított, hogy már a rómaiak által is lakott település volt itt Cimbrianae néven. Benne van a település az 1082-re keltezett, Szent Lászlónak tulajdonított oklevélben is. Berenhyda a XV. században oppidum (mezőváros) jellegű település. Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát 1461-ben említik először. A magyar rendek az ország három részre szakadása idején, 1532-ben itt tartották gyűlésüket. 1920-tól 1950-ig nagyközség, mely címét 1971-től ismételten visszakapta.