Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IX. A rendszerváltás évei (Lajosfalvi József)

Oktatási, Kulturális és Sportbizottság alakult 1991. február 25-én. Elnöke: Polcsik László, tagjai: Punk József, Nesó István, Velegi Sándor települési képviselők, külső tagok: Becságh László és Szilvái Ferenc. 1990. december 3-án Majoros Jánosnét jegyzővé nevezte ki a testület, majd lemondása után 1992. szeptember l-jétől Jánosiné Izsó Ildikó lett a jegyző, aki 1993. március 29-én lemondott a köztisztviselői jogviszonyáról 1993. május 31-i hatállyal. A jegyzői feladatok átmeneti ellátásával Majoros Jánosnét bízta meg a testület 1993. április 15-től július 15-ig. A pályázatok elbírálása után Faragó Istvánnét nevezték ki 1993. július 15-től a nagyközség jegyzőjévé. A képviselő-testületi és bizottsági munka során hamar kiderült, hogy az önkormányzatiságot, a demokráciát még tanulni kell. Nem elég csak a jószándék, túl kell lépni az egyéni és az utcaérdeken, az egész településért vállalt felelősségnek kell érvényesülnie. Ezen túl a folyamatosan nehezedő gazdasági körülmények sem adtak jó táptalajt a munkának. A kormánypártok a polgári átalakulást, a piacgazdaságra való áttérést tűzték zászlajukra. A gazdasági életnek ez a gyors és váratlan átrendeződése súlyos problémákat jelenített meg. A gazdasági egységek kereslet hiányában csökkentették termelésüket, majd leálltak. Új jelenség ütötte fel a fejét: a rohamosan növekvő munkanélküliség. A Peremartoni Vegyipari Vállalat sem talált megoldást a válság kezelésére. A közelmúltban befejezett TSP beruházás banki kötelezettségeit a csökkenő műtrágyakereslet miatt képtelen volt teljesíteni, s ez a csődeljárás kezdeményezéséhez vezetett. Miután csődegyezség a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank ellenvéleménye miatt nem születhetett, nem maradt más, mint a cég felszámolása. A bíróság 1992. október 8-tól a KREÁTOR Kft. szekszárdi céget jelölte ki a feladatra. A felszámolást végző cég 1993 elején visszaadta megbízatását, s a bírói döntés értelmében a továbbiakban a Pénzintézeti Központ, s annak megbízásából az ajkai székhelyű Meritum Bt. folytatta az elkezdett munkát, amely a mai napig nem fejeződött be. A vállalat egyik vezérigazgató-helyettese szerint a makrogazdasági körülmények alakulásán túl az alábbi okokra vezethető vissza a cég bukása: „A '80-as évek gazdaságirányítása az extenzív jellegű vállalati működést támogatta. Állami nagyberuházások sora valósult meg az országban ebben az időszakban. Peremartonban is négy beruházással próbálják a prosperálást fenntartani: földgázra való áttérés, rakodásfejlesztés, szuperfoszfát granuláló építés, paxit üzem rekonstruálás. Ezek a beruházások bár korszerűsítést, előrelépést jelentenek, de érdemi hasznot nem hoznak. Szinte változatlan marad a létszám, nincs belső vállalati racionalizálás. Megvalósításuk általában a tervezettnél többe kerül, mögötte a hitelfelvételek miatt adósságteher, veszteség, finanszírozási hitelszükséglet, kamatkondíció változás. Görcsös ragaszkodás a műtrágyavonalhoz. A '80-as évek elejétől a műszaki fejlesztés teljes hiánya: elmarad a gyártás és gyártmányfejlesztés, elmarad a nyitás a korszerű növényvédőszerek és gyógyszerintermedierek felé." Elkezdődnek a kényszernyugdíjazások, az elbocsátások, de a szakemberek többsége ezt nem várta meg, hanem önként távozott. Elhelyezkedésüket nem segítette elő az sem, hogy a környező gazdálkodó egységek is a megszorítások