Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

kon az új technikák és technológiák megismerésére törekedtek. Az itt szerzett ismereteiket a kiskerti gyakorlatban hasznosították. Vucsák Antal vezetésével rendszeres résztvevői az Országos Mezőgazdasági Kiállításnak, ahol számtalan elismerésben részesültek. Berhida az 1970-es évek elején a veszprémi járás harmadik legnagyobb települése. A településen élők száma folyamatosan emelkedett. Míg 1960-ban 5165, addig 1970-ben már 5781 fő volt az állandó lakosok száma. A munkalehetőség, a magas életszínvonal, a szolgálati lakások csábították az idetelepülni kívánókat. Mindez közrejátszott abban, hogy a település az 1950-ben elvesztett nagyközségi címét 1971. április 25-én visszakapta, egyidejűleg kiemelt alsófokú központi szerepkört is kapott, majd 1977. április l-jétől Várpalota városkörnyéki község lett. A telefonellátásban 1978 hozta az igazi áttörést. Berhida bekapcsolódott az országos távhívó hálózatba. Ezzel párhuzamosan cserére került a Peremartoni Vegyipari Vállalat alközpontja is, mely nagyobb kapacitásával, korszerűségével a lakótelepi igényeket hosszútávon képes megoldani. A Nitrokémia Ipartelepek ipari szennyvíztárolójának sokadik gátszakadása, valamint a Séd folyóba kerülő egyéb szennyeződések miatt Berhidán az ásott kutak vize 1978-ban ihatatlanná vált, sőt az állattartás és locsolás céljaira sem volt használható. A állampolgárok lajtkocsikból jutottak egészséges ivóvízhez, a csecsemők előrecsomagolt vizet kaptak. Pályi Sándornénak, a térség országgyűlési képviselőjének erőteljes, kitartó lobbyzása eredményeként 1981-ben átadták a berhida-ősi vízműrendszert két mélyfúrású kúttal, 1000 m

3 tározó kapacitással, 300 m

3-es átmeneti tározóval s mintegy 35,3 km ivóvízvezetékkel - megteremtve mindenki számára a csatlakozás lehetőségét. Az 1980-as évek első fele a nagy személyi változások időszaka: - 1980. június 30-án Majoros János vb-titkárt felmentették, s Visi Máriát, a Várpalota Városi Tanács lakásügyi előadóját nevezték ki helyére. -1982. szeptember 30-tól nyugállományba vonult Szabó Gellért, a Peremartoni Vegyipari Vállalat igazgatója, aki az 1956-os eseményeket követően, 1957. január 15-én kormánybiztosként került Peremartonba. A konszolidációt követően igazgatói kinevezést kapott a nehézipari minisztertől. Huszonöt éven keresztül eredményes munkát végzett a vállalat élén. Utódja Benedek Gyula, a Tiszavasvári Alkaloida Gyár fiatal főmérnöke lett. -1983. január l-jétől a Nagyközségi Tanács élén is változás történt. Kundi Gyuláné (Csikós Gizella) 27 évi közigazgatási szolgálat után nyugdíjba vonult. A Megyei Tanács javaslata alapján az 1982. december 21-én megtartott tanácsülésen Lajosfalvi Józsefet, a Peremartoni Vegyipari Vállalat szociálpolitikai osztályának 33 éves vezetőjét tanácselnöknek választották. - A Balaton vidéki ÁFÉSZ vezetésében is változás történt 1987. augusztus l-jén. A szövetkezeti mozgalom nagy öregjét, Fazekas Istvánt Molnár Lajos követte az igazgató-elnöki székben. Fazekas István nyugállományba vonult. -1987. március 31-től Visi Mária vb-titkárt felmentették munkaköréből. Utódja szeptember 16-tól Majoros Jánosné lett, aki előzőleg Ősi községben töltött be hasonló feladatot. Oktatási intézményeink vezetésében is jelentős változások történtek. A berhidai iskolában Hadnagy Sándor igazgató 1975. augusztus végén távozott az