Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

vissza. Az élénkülés 1988-tól következett be. Ekkor 67 kisiparos 30 szakmát képviselve elsősorban a javító-karbantartó tevékenységet látta el, de jelentősen növekedett a személyi szolgáltatások részaránya is (fodrászat, kozmetika, fényképészet). Az ipar mellett a kereskedelem is jelentős szerepet töltött be. Az Altalános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1967-től folyamatosan bővülve 10 településen szervezte, látta el a kereskedelmi és vendéglátási feladatokat, helyben az 1970-es években 36 egységet működtetett. A magánkereskedelem az 1960-70-es években nem volt számottevő. A változás az 1980-as éves közepén következett be, amikor 21 magánkereskedő már 24 üzletet nyitott. Új iskolák, művelődési otthonok, filmszínházak, vendéglátó és kereskedelmi egységek, gázcseretelep és óvoda létesültek. Közben a gyár mellé települt lakótelep is folyamatosan fejlődött. Az utak jelentős része szilárd burkolatot kapott. Fél évszázaddal az alapítást követően az Ipari Robbanóanyaggyár a megye egyik legjelentősebb ipari centrumává fejlődött, ahol a széles termékskálán belül a legfontosabb termék a szuperfoszfát, a mezőgazdaság részére nélkülözhetetlen műtrágya. Az 1970-es évek elején a termelési érték meghaladta a 400 millió forintot, az állóeszköz értéke pedig a 450 millió forintot. Néhány jellemző termelési volumen (tonna): Kénsav 55 000 Paxit 8 000 Lőpor 94 Nátriumfluorid 900 Nátriumszilikófluorid 400 Hidroszulfit 1300 Cinkszulfát 1200 Redit 500 Műtrágya (szuperfoszfát) 240 000 Gyújtózsinór 1 000 000 karika A fenti termékgyártásból 1446 dolgozó vette ki részét, 1061 férfi és 385 nő. A gyár ekkor 16 környékbeli település munkavállalóit foglalkoztatta. A változó piaci viszonyokhoz, a termelési technológiák változásához, a nagyhozamű vetőmagok bevezetéséhez több műtrágyára, más összetételű hatóanyagokra, vegyszerekre volt szükség. Ezt érezte meg a vállalatvezetés, amikor egy új, hármas hatóanyagú termék előállítására alkalmas gyárat építtetett. A know-howt az angol Spencer cégtől vásárolta, a műszerezettség többségét is ők szállították. Új gyártócsarnok épült, amely magába foglalta a szuperfoszfát vonalat is. Kiegészítőként zsákoló is épült. A favázas csarnok elbontásával, az új épületek elkészültével, új főporta építésével megszépült a vállalat külső megjelenése. A granulált, ömlesztett és zsákos kiszerelésű műtrágya összetétele széles határok között változtatható, s lehetőség van nyomelemek, s más hatóanyagok bevitelére is. Termékeinek többségét exportálta, többek között az NSZK-ba, Dániába, Ausztriába, Iránba, az NDK-ba és Bulgáriába. Az NPK üzem 1971. május 14-én 22 óra 27 perckor kezdte meg termelését, az ünnepélyes átadásra 1972. április 17-én került sor. Avató beszédet dr. Körtvélyessy István nehézipari miniszterhelyettes mondott. A műtrágya profil megerősödését tükrözte az is, hogy a cég neve egyidejűleg Peremartoni Vegyipari Vállalatra változott. A 1972-ben alakult Kertbarát Kör kapcsolódva a termelő bázishoz, az új termékek kipróbálását, bevezetését tűzte ki célul. Rendszeres klubfoglalkozáso-