Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

rakodóvásárra kértek engedélyt a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztertől azzal az indoklással, hogy a község a környék egyik ipari központja, alkalmas területtel rendelkezik vásártér számára, a községben sok az ipari munkás, helyben van vasútállomás és két törvényhatósági út keresztezi egymást a község területén. Az engedélyt 1948 februárjában megkapták. Az első vásár időpontját május 31-re tűzték ki, s a vásártér rendezése miatt két beruházást is elhalasztottak. A vásár végleges helyét a volt leventetérnek a sportcsarnok és a marhalevélkezelői épület előtti részén jelölték ki.

67 A kommunista hatalomátvétel felé haladó országban felszámolták az egyesületeket, és államosították az iskolákat. A gazdag egyesületi múlttal (Berhidai Jótékony Egylet 1885, Berhidai önsegélyző egylet 1898, Berhidai Olvasókör 1885, Berhidai és Peremartoni Olvasókör 1899, Tárasaskör 1911, Úri Kaszinó 1902, Polgári Olvasókör 1902, Katolikus Olvasókör 1907, Polgári Lövészegyesület, levente, református és katolikus egyesületek) rendelkező Berhidán előrelépés csak a sport területén történt. A község sportolni vágyó fiatalsága megalakította a községi sportegyesületet (Berhidai SZIT). A képviselő-testület 3000 Ft-tal támogatta a sportegyesület működését és a Lichter-féle hat kat. holdas területen helyet biztosított az egyesület új labdarúgópályájának.

68 A három felekezeti iskolával rendelkező Berhidán az iskolaállamosítás ügyét a nemzeti bizottság átiratára és az elöljáróság indítványára 1948. június 6án tárgyalta a képviselő-testület, és határozatában sürgette annak minél előbbi végrehajtását.

69 A Vármegyei Nemzeti Bizottság utasítására a nemzeti bizottság és a képviselő-testület újjáalakítása 1948. szeptember 13-án megtörtént, de abban nem az 1947. évi választások eredményei, hanem a két munkáspárt egyesítésének következményei tükröződtek. A Magyar Dolgozók Pártja a képviselő-testületben 12, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt 6-6, a Szakmaközi Bizottság 4 helyet kapott.

70 Az egypárti diktatúra felé haladó új rendszer az 1949. május 15-i „népfrontos" választásokon már nem adott politikai választási lehetőséget az állampolgároknak. A szavazók 94,3 százaléka a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire szavazott, de így is figyelemre méltó, hogy a szavazók 5,7 százalékának volt bátorsága ahhoz, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjei ellen szavazzon.

71