Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VII. Háborús veszteségek, ipar- és településfejlesztés (Lichtneckert András)

való felhasználását és egy új községháza építését. 81 1943-ban a körorvos bérelte a volt községházát, a két belső helyiség rendelőnek, várószobának szolgált, az első helyiség a községnek volt fenntartva légoltalmi segélyhelyül, és itt tartotta össze­jöveteleit a Berhidai Legeltetési Társulat. 82 1943. december 2-ától két agilis ember, Zákonyi Ferenc főjegyző és dr. Fe­renczy Sándor körorvos hatására megélénkültek a képviselő-testületi ülések. Az 1944. január 15-i képviselő-testületi közgyűlésen rendezték a két kisbíró, a négy községi éjjeliőr fizetését és a tűzoltók tiszteletdíjait. A kisbírók részére beszerezték az egyenruhát. Járdaépítési szabályrendeletet alkottak, és útkaparói állást szer­veztek havi 250 P járandósággal. 83 Pótköltségvetést készítettek, megemelték a községi pótadót. Határoztak a vasútra vezető gyalogjáró kiépítéséről. A körorvos előterjesztésére tárgyalták az utcaneveket, és meghatározták a település kerületeit: I. peremartoni, II. berhidai, III. kiskovácsi, IV. Lichter-féle település, V. gyártelep. Az utcatáblák költségére a községi pótadót egy százalékkal emelték. A javasolt utcanevek: A Kossuth Lajos utca a község Küngös felőli bejáratától a r. k. plébániáig húzódik. A Horthy Mik­lós utca a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor utca találkozásától a Hunyadi téren át a IV. kerület szélső pontjáig húzódik. A hivatalosan el nem nevezett Nádasdy ut­ca hivatalos neve Nádasdy utca lesz. A Kossuth Lajos utcáról nyíló utca Nagy Sándor utcának neveztetik. A Veszprémi út és Káptalan utca nevei hivatalosan megmaradnak. A Kerék sornak nevezett tér, amely a község központját képezi és kevés rendezéssel a község legszebb részévé fejleszthető, Hősök terének nevezte­tik. A r. k. templom körüli tér Templom térnek. A Mező utca hivatalosan megma­rad. A Mély utca Honvéd utcának, az Újsor gr. Teleki Pál utcának, a Vízsor pedig Széchenyi utcának neveztetik. A IV. kerületben a leventelétesítményekhez vezető utca Levente utcának, míg a telepet ezzel majdnem párhuzamosan átszelő utcák északról dél felé haladva Bethlen Gábor, Deák Ferenc és Zrínyi Ilona utcáknak ne­veztetnek. Ezen utcákat derékszögben metsző utcák keletről nyugat felé haladva Szent László, Szent István és Mátyás király utcáknak neveztetnek el. Határoztak a cigány lakosoknak a Hunyadi térről való áttelepítéséről. En­nek érdekében a zenészek, napszámosok, kézművesek számára kialakítottak hat db 200 négyszögöles parcellát. 85 Házhelyeket is osztottak annak érdekében, hogy a gr. Tisza István út mindkét oldala beépüljön, és a Bezerédy és a Boronkay utca között fekvő üres belsőség megszűnjön. 86 1944 januárjában a jegyzői iroda a volt peremartoni községháza három ki­csiny helyiségében, a közellátási hivatal pedig a szomszédos Népházban műkö­dött. Határozatot hoztak arról, hogy a volt peremartoni községházán helyezik el a körorvost és a rendelőt, így az a zöldkeresztes egészségház közvetlen közelébe ke­rül. A volt berhidai községházát kibővítik, építenek hozzá egy jegyzői lakást. így a jegyzői iroda számára hat helyiség marad, külön helyiség lesz irattárnak, kisbíró szobának, csendőrpihenőnek, bűnjelkamrának és fogdának. Ezenkívül határoztak egy tanácsterem kialakításáról is. A képviselők a főjegyző előterjesztését azzal fo­gadták el, hogy a jegyzői irodának a volt berhidai községházán való elhelyezését az indokolja, hogy a község központja a régi berhidai községháza körül van. 87 A főjegyző - holland és dán példát követő - előterjesztésére elhatározták, hogy a községben lévő egyesületi könyvtárak összevonásával községi népkönyv-

Next

/
Thumbnails
Contents