Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VII. Háborús veszteségek, ipar- és településfejlesztés (Lichtneckert András)

Az első világháború kitörése után, 1914 novemberében a községi alapokat hadikölcsönökbe fektették. A szegénypénztár 2000, a tűzoltóalap 200, a munkássegélyalap 600 korona tőkéjét fektették hat százalékos hadikölcsön kötvényekbe.

12 Az első világháború Berhida életében nemcsak a bevonulóknak a távozásával, hanem a hadifoglyoknak a községben való megjelenésével is változást hozott. A község 1915 májusában 60 hadifoglyot kért mezőgazdasági munkára.

13 A hadifoglyok elosztását a körjegyző végezte, és ő kezelte a hadifoglyok után befolyt pénzeket is.

14 Nyilvántartást nem vezettek róluk, csoportokban voltak elhelyezve közös szállásokon egy-egy fogolyőr felügyelete alatt. Csoportokban mentek egyik gazdától a másikhoz, végezték a munkát.

15 A hadifoglyok létszáma a kezdeti 60 főről 95 főre emelkedett. Kiskovácsiban 1915. június 22-től hét, 1915. november 30-tól 27 hadifogoly volt.

16 Horváth Dezső körjegyző 1921 januárjában számolt el a hadifoglyok után befolyt pénzekről.

17 A képviselő-testület 1918 februárjában megalakította a hadisegély véleményező bizottságot Velegi István, Vas István és Reider István elöljárósági tagokból. A község 1920 augusztusában támogatta a Magyar Hadifogoly Mentő Mozgalom elnevezés alatt a MOVE kebelében alakult egyesületet. A hadifoglyok hazahozatalát szolgáló gyűjtéshez hat bizottságot szerveztek.

18 Az őszirózsás forradalom idején Berhidán is megalakult a Nemzeti Tanács, elnöke dr. Szűcs Ödön volt. A képviselő-testület 1919. januári ülésére meghívták a Nemzeti Tanács tagjait is, de nem jelentek meg, mert a rekvirálást szolgáló intézkedésekben nem kívántak részt venni.

19

1919 januárjában lábbeliben olyan hiány volt, hogy a községi bírónak Pestre kellett utaznia a népruházati bizottság által kiutalt 100 pár bakkancsért és 50 pár csizmáért.

20 A munkástanács működéséről a feloszlatása kapcsán maradt fenn bejegyzés a képviselő-testületi jegyzőkönyvben. 1919. augusztus 17-én a képviselő-testület közgyűlésén előbb a munkástanács elnökének fizetését évi 600 koronában, a munkástanács tagjainak napidíját évi 25 koronában állapították meg, majd bemutatták a munkástanács működése alatt vezetett pénztári naplót, elfogadták a feloszlatott munkástanács idejéből származó bevételeket és kiadásokat, és kimondták, hogy a munkástanács a községnek semmiféle anyagi kárt nem okozott.

21 A kommün alatt hivatalban lévők ellen indított fegyelmi vizsgálatok idején a képviselő-testület határozatban rögzítette: „képviselő-testület megállapítja, hogy a kommunizmus alatt szolgálatban állott községi lakosok úgy egyénenként, mint testületileg úgy a községre, mint az egyes községi lakosokra előnyös, a kommunizmust gyengítő működést fejtettek ki, az ún. munkástanács tagjait, s így közöttük Velegi János községi bírót igazolja.. .".

22 1919 novemberében a lakosságot arra kötelezték, hogy 1914. évi adójának kétszeresével támogassa a Nemzeti Hadsereget.

23 A román megszállás idején a Berhidán állomásozó Nemzeti Hadsereg ún. Klein különítményének tagjai Peremarton határában két román katonát lelőttek, akik a különítmény tagjaival szemben támadólag léptek fel, és ellenük fegyvert használtak. Erre a románok Berhida és Peremarton több polgárát, köztük a két község bíráját és jegyzőjét letartóztatták. Mikor kiderült, hogy a román katonák lelövéséhez semmi közük, szabadon engedték őket, de a község lakosságát 5 db szarvasmarha és 50 q zab kiszolgáltatására kötelezték. A község 1920 szeptembe-