Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
VI. Népi kultúra és népi társadalom
és 48 százalékra javult, azonban a legényeket tömörítő leventemozgalom tagjainak a templomtól való elszakadása 85 százalékos lett, amelynek káros következményei ezt követően és a következő nemzedék hitéletében mutatkoztak meg. b) a gyónások elhanyagolása: a gyónásköteleseknek mintegy 31 százaléka húsvétkor és adventkor gyónt. Heti gyónást csupán 2 fő végzett 1939-ben. 1940-ben a húsvéti gyónások aránya 34 százalékra növekedett, az adventieké maradt 32 százalékos. A havi gyónók aránya megközelítette a 4 százalékot, a hetieké pedig egy fővel emelkedett. 1941-ben a hívek 48 százaléka gyónt húsvétkor, 23 százalékuk adventben, havonta pedig 6 százalékuk, a heti gyónók száma hét főre gyarapodott. Mindezekkel szemben 1939-ben 65 százalék egyáltalán nem gyónt, 1940-ben ez 64 százalékra, 1941-ben pedig 23 százalékra változott. Az áldozáshoz járulók aránya nagyjából megegyezett a gyónókéval, azonban naponta 1939-ben 4, hetente 28, havonta pedig 108,1940-ben naponta 8, hetente 8, 1941-ben naponta 3, hetente 9 áldozó volt csupán (utóbbi két esztendőben a havi adatokat nem közölték). 96 Bár átmenetileg tapasztalható volt némi javulás a hitélet terén, azonban a folyamat megállításához a plébános erőfeszítései kevésnek bizonyultak, hisz: - káplánjával együtt sem győzte a lelkipásztori és hivatali teendők maradéktalan ellátását a nagy lélekszám és filiák miatt; - a szülők nemtörődömsége, közömbössége alig változott („lelki lanyhaság"); - a nyilasok aknamunkája folytatódott; - a migráció változatlanul tartott, megbontva a társadalmi zártságot. Hitéletét tekintve unikálisnak számított Berhida a korabeli közép-dunántúli katolikus közösségek sorában 97 , amely állapot a második világháború után tovább romlott. A reformátusok A református népesség két templommal rendelkezik: egy Berhidán, egy pedig Kiskovácsiban áll. Berhidáé 1768-ban épült csak, viszont gyülekezete már 1560-ban megszerveződött. Anyakönyveit 1732-től vezették. 98 Kiskovácsiban ugyancsak 1560-ban szerveződött meg a gyülekezet. Temploma 1792-ben épült fel, de 1882-ben átépítették. A második világháború után pedig olyan mértékű helyreállítást kellett végezni rajta, amely újjáépítéssel felérő volt. Anyakönyveit 1792 óta vezették. 99 Tehát mindkét esetben régi, nagy múltú gyülekezetekről van szó, amelyek a katolikus restauráció korában is megmaradtak. Annál megdöbbentőbb a mára kialakult helyzetük. Berhida és Kiskovácsi reformátusainak mai helyzetét és hitéletét tekintve elszomorító a kép: egy szórvány gyülekezet a két falué együtt és külön-külön is. Megszűnő közösségnek tekinthető mindkettő, hisz a vallásukat gyakorlók száma alig haladja meg a húsz főt, s az alkalmankénti templomlátogatókkal sem éri el a negyvenet. Bár a vallási élet visszaszorulását a háború utáni esztendőkre, majd a tsz-szervezés utáni időkre teszik, amely visszaszorulás radikális volt valóban, azonban a vallási közömbösség jelentkezése korábbi időszakra nyúlik vissza. Igaz, ekkor még nem mondható kiterjedtnek, mert az egyház legfőbb támaszai: a
