Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

II. Középkor (Ifj. Falussy József)

DD, KÖZÉPKOR Falussy József A helységnevek eredete Három tájegység, a Balaton-felvidék, a Bakony és a Sárrét találkozásánál terül el Berhida. Mai területe a XX. században végrehajtott területrendezéssel alakult ki, 1926-ban Kiskovácsi, 1939-ben Peremarton beolvadásával. A középkorban mindhárom önálló település. Peremarton területén nyugatról keletre haladva több település, illetve prédium volt található a középkorban: Kálóz, Túzoktelek, Béresen (Börcsön), Gelye és Rostás. Berhidát 1363-ban Berenhyda

1

, 1366-ban Berinhyd

2

, 1461-ben Berenhida

3 néven említik. 1622-től adatolható

4 a Berhida településnév használata. A név Berény helyneveinkkel függ össze, amelyekben az „ény" magánhangzója újabbkori nyúlás eredménye. Bár az ilyen típusú (törzsnevekhez hasonló jellegő) nevekből nem váltak személynevek, mégis 1255-től idéznek Bereyn olv.: Bereny személynevet.

5 E Bereny-Berény személynév azonos lehet a Bereny-Berény helynévvel, tehát az elnevezés utal arra, hogy egy Berény nevű személynek itteni birtokán híd vezetett a Séden keresztül. A másik nézet szerint a berény besenyő törzs- vagy nemzetségnév, és mint ilyen a X. sz. közepétől keletkezhetett. Veszprém környékén (közvetlen közelében) két fejedelmi szálláshelyet találunk: Jutást és Fajszot. Ezeket körülveszi a szolgáltató falvak gyűrűje egy szűkebb, 10 km-es körzetben: Csatár, Esztergál, Gerencsér, Fazekas stb., illetve távolabb, 30 km-es távolságban: Szakácsi, Bakonyszűcs, Mecsér, Szántó, Kovácsi.

6 E szolgáltató falvak népeinek ellenőrzésére szolgáltak a katonai kíséret más törzsekből álló harcosai. Településeik: Hajmáskér, Papkeszi, Berényhida, Kálóz, Nádasdladány, Veszprémvarsány, Vörösberény.

7 Peremarton község nevének is különböző változataival találkozunk középkori okleveleinkben. Premortun néven említi a Szent Lászlónak tulajdonított 1082-es keltezésű oklevél

8

, Peremarthon alakban szerepel 1443-ban

9 és 1522-ben.

10 A név második része a Márton személynév alakváltozata, előtagja, Pere bizonytalan eredetű. Egyik nézet szerint, a török bar-ad ige családjába tartozik, másik szerint a Péternek valamilyen Peire, Pierre vagy hasonló román nyelvi változatából való.

11 Kiss Lajos szerint az összetett helynév utótagjában a Márton személynév Marton változata van, a Pere személynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Pere személynév etimológiája vitatott, talán a Pér helynévnek