Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

Jegyzetek 1. Vajkai Aurél: Veszprém megye népi építkezése. Néprajzi Értesítő 32. 1940. 1,15. 2. Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Szerk. Kredics László. Veszprém, 1989. 1 1 3-1 14. (Ford. Takács Endre) 3. Fényes Elek: Magyar Országnak, 's a' hozzá kap­csolt tartományoknak mostani állapotja statiszti­kai és geographiai tekintetben. I. Pesten, 1836. 438, 441,443. 4. A Magyar Korona országainak 1900. évi nép­számlálása. I. rész. A népesség általános leírása községenkint. Bp. 1902. 156. 5. Kiskovácsit 1926-ban, Peremartont 1939-ben csatolták Berhidához. IIa Bálint-Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964. 141. 6. Az 1930-as években Peremarton „nagyobb ipari üzeme a robbantóanyaggyár és a kénsav- és mű­trágyagyár". „Az ipari robbantóanyag rt. gyártele­pén 247 lélek él." Dunántúli vármegyék. Szerk. Szeghalmy Gyula. Bp. 1937. 602. 7. Vajkai 1940. i. m. 15-16. A tömésfal volt jel­lemző a környékbeli Vilonyán és Szentkirálysza­badján is. Vö. Magyar Néprajzi Atlasz 223. tér­képlap. 8. Vö. 1900. évi népszámlálás. I. 156-157. - A Ma­gyar Szent Korona országainak 1910. évi nép­számlálása. I. rész. A népesség főbb adatai köz­ségek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp. 1912. 74-75. - Az 1920. évi népszámlálás. I. rész. A népesség főbb demográfiai adatai közsé­gek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp. 1923. 56-57. 9. Az 1941. évi népszámlálás. 5. Lakóház- és lakás­adatok községek szerint. Bp. 1982. 264-265. 10. Hasonlóra utal a kőépítkezéssel kapcsolatban H. Csukás Györgyi: h kőépítkezés múltja a Balaton­felvidéken és Bakonyban. In: A Balaton-felvidék népi építészete. Szerk. Cseri Miklós-S. Lackovits Emőke. Szentendre-Veszprém, 1997. 59. 11. Vö. Vajkai 1940. i. m. 16. 12. Vö. Jankó János: A Balatonmelléki lakosság nép­rajza. Bp. 1902. 184-186. 13. Viski Károly: A Bakony-Balatonvidéki kőépítkezés. Magyar Népművészet. XII. Bp. 1926. 16, 31-34. ­Vajkai Aurél: A Bakony néprajza. Bp. 1959. 83-84. - Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében. A Veszprém Me­gyei Múzeumok Közleményei 17. Veszprém, 1985. 716-71 7. - H. Csukás i. m. 73-77. 14. Bezerédi u. 28. Mészáros Lajosné tulajdona. 18 holdon gazdálkodtak. A lakóházat a dédnagyap­ja 1902-ben építtette, az első helyiség boltnak készült, külön bejárattal rendelkezett. Az épület eredetileg fazsindelyes volt. 15. Id. Csordás Károly (1908) közlése. Részletes le­írását adja Vajkai Aurél: Füstöskonyhás házak a Balaton környékén. Ethnographia 84. 1 973. 82-96. - Ébner Sándor: Adatok a Bakony északi községeinek építkezéséhez. Néprajzi Értesítő 25. 1933. 5-14. - A vidék tüzelőberendezéseire I. Vajkai]940. i. m. 311-318. 16. L. ehhez Zentai Tünde: A takaréktűzhely a pa­rasztházban. In: Ház és Ember 10. Szentendre, 1995. 93-108. 17. Id. Csordás Károlyné Balai Julianna (1914) közlése. 18. A pajták változatos formáit ismerteti Vajkai 1940. i. m. 323-325. 19. Mészáros Gábor (1920) közlése. 20. Vajkai ]940. i. m. 322. 21. Hasonlót mutat be Vajkai 1940. i. m. 325. 22. Mészáros Gábor (1920) közlése. 23. Gergely László (1936) közlése. 24. Vályi András: Magyar Országnak leírása I. Bu­dán, 1796. 188. 25. Thiele, J. C: Das Königreich Ungarn. II. Kaschau, 1833. 163. 26. Veszprém Megyei Levéltár (a továbbiakban VEML) Veszprém megye cs. és kir. úrbéri törvény­székének iratai. Berhida, 1842. november 15. 27. Pesty Frigyes Helységnévtára. LX. 73-74. Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattára. Másolat a Népraj­zi Múzeum Ethnológiai Adattárában (a további­akban Ethnológiai Adattár). Statisztikai gyűjte­mény községi adattára, Berhida. 28. Mészáros Gábor (1920) közlése. 29. Gergely László (1934) közlése. 30. Id. Csordás Károly (1908) és ifj. Csordás Károly (1940) közlése. 31. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. I. rész. Az összesítés főbb eredmé­nyei községenként. Bp. 1897. 238-239. - Az 1914. és 1930. évi adatokra: Ethnológiai Adattár. Statisztikai gyűjtemény községi adattára (Berhida, Kiskovácsi, Peremarton). 32. 1935-ben Peremarton 1265 lakosából 739 őster­melő, és 417 az iparból élt. Ezzel szemben Ber­hidán 1 357 őstermelővel szemben 365 az ipar­ból élők száma. Vö. Dunántúli vármegyék, i. m. 602, 572. 33. Ethnológiai Adattár. Statisztikai gyűjtemény kö­zségi adattára. 34. Az 1941. évi népszámlálás. 1. Foglalkozási ada­tok községek szerint. Bp. 1975. 632. - A három településen 1910-ben az őstermelők a népesség 59,2 százalékát, iparból élők a 18,1 százalékát tették ki, 1941-ben viszont már a mezőgazdaság­ból élők aránya 35,9 százalékra, az iparból élőké 51,5 százalékra változott. Ila-Kovacsics i. m. 142. 35. Az 1941. évi népszámlálás, i. m. 1. 476. 36. Az 1941. évi népszámlálás, i. m. 1. 318-319. 37. Mészáros Gábor (1920) közlése. 38. Kenyeres Károlyné Varga Eszter (1913) közlése. 39. Mészáros Gábor 17 holdas gazdaságában az 1940-es években a következőképpen oszlott meg a kb. 15 holdnyi szántó vetésterülete: búza 4-4,5; rozs 1,5; árpa 3-4; zab 1,5; kukorica 3; krumpli 0,5 és takarmányrépa 0,4 hold.

Next

/
Thumbnails
Contents