Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
VI. Népi kultúra és népi társadalom
dájaként szolgál az utcára nyíló háromszobás elrendezésével és eredetileg kialakított komfortjával (21. kép). A régi házak jellegzetes alaprajzi beosztása az egy bejáratú, három helyiséges elrendezést követte. Az utca felé az első szoba esett, középen a konyha, illetve pitvar, mögötte pedig a kisszoba vagy kamra következett. A tehetősebbek a század elején az elülső és hátsó szobát egyaránt lakóhelyiségként használták, ezért a háromosztatú házhoz külön bejáratú kamrát, magtárt építettek, amit az istálló, majd az ólak követtek. A kamrában tartották az élelmet, gabonát. Az idősek még emlékeznek a füstöskomjhás házra, aminek nem volt kéménye, a konyhai asztal magasságú tűzhelyen rakott tűz füstje az ajtónyílás fölött és a padláson távozott, a szobai kemence füstje is a konyhába ment ki. 15 A múlt század végére a szabad kémény mindjobban elterjedt, közkedveltségét növelte, hogy kitűnően alkalmas volt húsfüstölésre. A század elejétől azonban már a zárt kémények, a füsttelenítés is egyre inkább teret hódított. Ez időtől a szobai és konyhai kemencék mellett, illetve többnyire helyett megjelentek a „falba rakott spórheltek" is, majd eleinte az úri konyhákban, a 30as évek végétől a jobb módú parasztházakban is használatba került az asztali tűzhely. 16 Az egykori szobai kemencét, aminek kúpos, sárból készített, fehérre meszelt formájára emlékeznek, az 1940-es évektől a sparhelt vagy a gyári készítésű vaskályha váltotta fel. A lakószo- 1B- kÉ P- Utcakép. Berhida, Bezcrédi ». ba bútorzatának hagyományos, M , f Fo ! ó: Sel ™™?° v J c ? ^ í9 f ... , „ 1 1 * 20. ken. Frissen felújított lakóház. Berhida, sarkos elrendezése meglehetősen Bezerédi u. 28. (Fotó: Selmeczi Kovács A. 1999) korán megváltozott. Egy szemle- 22. kép. Lakóház utcai homlokzata. Berhida, letes visszaemlékezés szerint Veszprémiu. (Fotó: Selmeczi Kovács A. 1999)
