Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

I. Régészeti korok

A Róma-dombi település és temetőjének leletanyaga - sajnálatos módon az évek során összekeveredett, szétválasztásuk ma már szinte lehetetlen. (5-7. ábra) A település és a temető edényanyagában egyaránt megtaláljuk a világos, egyfülű korsókat, a nagy, bordás oldalú és kisebb, sárga tálakat, terra sigillata edénytöredékeket, a poharakat és a kézzel formált, egyenetlen felületű, fésüléssel díszített oldalú fazekakat, amelyek a bennszülött fazekasság emlékeinek tekinthetők. A fémek közül ma is megvan az összeégett, szárnyas kora római fibula (ruhakapcsoló tű) és a vaslakat.

13 (8-9. ábra) Kiskovácsitól délre a Séd mindkét oldalán megtelepedtek már a II. században. (2. ábra 8-9.) A kisgizder-dűlői település élete a II. század végén valószínűleg megszakadt, míg a Nagyföldek Séd-patakhoz közeli lejtőjét még a IV. században is lakták. Házaikat kőből építették, cseréptéglákkal fedték, amelyek lehetőségére a felszínen köves, habarcsos, téglás foltok

14 vagy ennél konkrétabb híradások is utalnak. Falussy J. szerint az 1930-as években Varga S. (Kisgizder) építkezéshez egy, mintegy 12 m hosszú falszakaszt bontott el.

15 Az 1938-ban Csesznegi I. földjén, a Nagygizder-dűlőben talált kemenceszerű építmény (2. ábra 10.) és tetőfedő cserepek nyomán egy, a III. században és a IV. század elején is működő, a Séd túlsó oldalán fekvő telepet kiszolgáló téglaégető kemencére gondolhatunk.

16 A falu északkeleti határrészében a Szennyes-hegy Séd-patakra dűlő meredek lejtőjén és attól délre, a patak és az út háromszögében az I—II. századtól folyamatosan laktak, a III—IV. században is. (2. ábra 3-4.) A nagy kiterjedésű lelőhelyen mutatkozó hamus, paticsos foltok egy-egy háznak, kemencének a helyét jelezhe10. ábra. 1. Bronzamphora rekonstrukciós rajza (Szabó Klára nyomán Trexlemé Szlezák J.) 2. Bronz edény fül-pár (Fotó: Oszkó Zs.)