Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

V.

zékben pedig 130 peremartoni neve olvasható. A berhidaiak összesen 20 forint 50 Vi krajcár, a peremartoniak 59 forint 20 krajcár készpénzt adtak össze ezüstben. Az adakozók lajstromát Berhidán Csonkás János öregbíró, Somogyi Péter esküdt, Jordanits József jegyző és Kenessey Ferenc református lelkész, Peremartonban Oszterhuber Ferenc plébános, Mészáros János helységbíró, Fekete László és Fi­tzek István jegyző írta alá. Fodor László járásában ekkor Berhidán és Peremarto­non kívül Vörösberény is adakozott. 14 A megyei bizottmány június 7-én elrendel­te a haza fölsegélésére adakozók és az adományok kinyomtatását. Ebben a nyom­tatott jegyzékben már a kiskovácsiak is szerepelnek adományaikkal. 15 Június 19-én Csányi László királyi biztos Csáktornyáról küldött levelet a megyei bizottmánynak, melyben közölte, hogy Horvátországban a zendülés és lázadás ellenünk általános. A horvátoknak fegyverük, katonájuk van elég. A kor­mány a Dráva-vonalon Csányit nevezte ki királyi biztossá. Veszprém megye állít­son ki minél több nemzetőrt, hogy Csányi és Ottinger elhelyezze őket. A bizott­mány június 24-én azt válaszolta, hogy július 3-án útnak indítják a nemzetőrö­ket. 16 Ugyanebből az ülésből kiküldték Bezerédy Imre járásbeli esküdtet, hogy Kupricz Imre szolgabíró követi pályára lépése miatt a Veszprémi alközép járás­ban összeírja a nemzetőröket. 1848. július 1-jei jelentése szerint a Veszprémi járás hat kapitánysága és Palota mezőváros önkéntes alapon 381, sorshúzással 41, összesen 422 nemzetőrt állított ki. Ekkor a járás IV. kapitányságába tartozó Berhi­da, Kiskovácsi és Peremarton községeknek az előírt egyharmadnál több, összesen 55 nemzetőre önkéntes alapon állt ki: 44 közvitéz, négy tizedes, két őrmester, há­rom alhadnagy, egy főhadnagy és egy kapitány. 17 Supka Márton nemzetőr kapitány június 29-én kelt levelében a Berhidán tartózkodó Bezerédy Imrétől arra kért választ, hogy a három századba osztott ön­kéntesei mennyi ideig lesznek távol a szolgálat teljesítése miatt. Közölte, hogy az első századának 46 önkéntese van 22 használható fegyverrel, a másodiknak 32 önkéntese 25 fegyverrel, a harmadiknak 70 önkéntese öt fegyverrel. 18 Csányi László királyi biztos 1848. július 2-án Nagykanizsáról küldött leve­lében elismerte Veszprém megye buzgalmát a nemzetőrség kiállításában. A me­gye a nemzetőrség felvonulására két tervet dolgozott ki. Csányi július 2-i levelére, melyben 5-ére várta az indulásukat, azt válaszolták, hogy csak 7-én tudnak meg­jelenni: Sümegen a devecseri és a pápai járásbeliek (2306 fő), Tapolcán a cseszneki és a veszprémi járásbeliek (1473 fő), Siófokon pedig a mezőföldiek (455 fő). A fel­vonuláshoz összesen 184 négylovas málhásszekérre volt szükség. A berhidaiak­nak, peremartoniaknak és kiskovácsiaknak a Veszprémi járás nemzetőreivel kel­lett Tapolcára vonulniuk. A fegyverek hiányát kaszákkal, dárdákkal pótolták, az otthon maradottak házi lőfegyvereiket átadták a vonulóknak. Fizetésben nem volt hiány, a legénység napidíja 8 krajcár volt. 19 A Veszprém megyéből küldött nemzetőrök állást foglaltak a Dráva-vona­lon. 20 Havranek Lajos őrnagy, nemzetőr parancsnoknak július 19-én a megye ál­landó bizottmányához küldött jelentése szerint a veszprémi nemzetőrség július 18-án érkezett a Baranya megyei Vaiszlóra. Július 7-én indultak Veszprémből, és Tapolca-Keszthely-Marcali-Sárd-Kaposvár-Hárságy-Szigetvár-Merske állomá­sokon keresztül 12 nap alatt érkeztek meg. A rövidebb úton jött őrsereg több nap­pal előbb érkezett. A 12 századra osztott zászlóalj 2155 főt számlált. A századpa-

Next

/
Thumbnails
Contents