Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

lősgazdáinknak elejbek adni, és szentül minden cikkelyeiben megtartandót kiszabni. Melyek is így következnek: 1. articulus. Minthogy minden jó rendtartásnak feje és fundamentoma az isteni félelem és tisztesség, a'hoz képest szükség, hogy magokat minnyájan a' helységbéliek a'hoz alkalmaztassák, hegymestereket jámbor istenfélő embereket válasszanak, hogy azoknak vigyázásokkal mind az isteni félelem és tisztelet, mind a' szőlőhegy kár nélkül conserváltassék. És ugyan azért hegymesterek választására minnyájan a' szőlősgazdák Szent György nap tájban öszvegyűlvén, hegymestereket válosszanak. Ezen válosztásokat azután a' földesuraságnak pro confirmatione

236 bejelentsék, és ha helyessen találtatik, edgyik az uraságok közül (magok között egyetértő akarattal) az notáriusi hivatalt magára válolván, azon elválosztatott hegymestereket, az legvégrül leírt esküvésnek formája szerént, föl és meg fogja esküttetni, és ezen notáriusi hivatalt viselő földesúr az hegyen történt eseteket is az több földesúr társaival közölvén, fogja elintézni. Hogyha pedig a' helység által elválosztott személy azon hegymesteri hivatalt föl nem akarná venni, 4 foréntra büntetődjék, melynek hárma az uraságé, 1 foréntja pedig a' helységé légyen. 2. articulus. A hegymestereknek legfőbb gondjok légyen, hogy kinek-kinek az szőlősgazdáknak az földesuraság által kimért és elintéztetett szélső vagyis a' hegynek mellékgyepűjébűl reájok háramlott részeit jól megvisgálják, s annak hejánosságát tapasztalván, azon résznek gazdáját megintsék annak megcsinállása végett, hogyha pedig eképpen megintetvén, 15 napok múlván meg nem igazéttaná, 4 foréntra büntettessék, és az ott bemenő marhák által teendő kárnak is becsű szerént való megfizetése rajta megvétessen, melynek két része az uraságé, harmadik a' helységé légyen. 3. articulus. Utat, kaput ne légyen szabad kinek-kinek tetszése szerént tartani, hanem hol és merre, az uraság el fogja intézni. Az kapuknak csinállása pedig az kétfelül lévő szőlősgazdákat illeti, a' kiknek is gondatlansága miatt, hogyha az kapu nem lévén jó, valamely bemenő marha által kár okoztatnék, efféle kárnak becsű szerént való megtéríttése azon két kapus gazdára háramlik. Az szőlőhegyen lévő utaknak csinállására ismét minden szőlősgazda egyrül edgyig azon fönt megírt 4 forént büntetés alatt köteleztetik. 4. articulus. Valaki a' szőlőhegyen káromkodik, nemesember ugyan toties quoties

237 4 forént, parasztember pedig 12 pálcával büntettessék, de szabad légyen parasztembernek is magát annyi pénzen az pálcátúl megmenteni, e'féle pénznek negyedrésze a' helységé, harmada pedig az egyház szükségére lészen. 5. articulus. Vasárnapokon és Anya Szent-Egyháztúl rendelt innepnapokon, szentmise hallgatásra vagyis isteni szolgálatra rendöltetetteken gyümölcsöt szedni, fát rázni, bort vonni vagy szekéren vinni azon büntetés alatt szabad ne légyen, mely bírság is az föllyebb írt punctum szerént osztatódjék fel. 6. articulus. Ha valamely szőlősgazda lopásban tapasztaltatik, 24 foréntra büntettessék, melynek húsza az földesuraságé, 4 foréntja a' helységé légyen, ha pedig több ízbéli, ámbár aprólékos lopásokat követne el valaki az hegyen, mindenét a' mi a' gyepűn belül vagyon, elveszesse, melybűi a' kárvallott ember előbb megelégíttessék, többire pedig az földesuraságé légyen. Hogyha pedig valaki vagy pincét törne, vagy törvényt érdemlő lopást tenne, fogattassék meg és az ura-