Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

épült, ezért a földesurak kifizetik a munkájuk értékét, 500 váltóforintot, ezenkívül elengedik a bormérésért eddig fizetett árendát, 12 forintot. A kifizetés 1843. október l-jén megtörtént.

151 A közbirtokosoknak 1843-tól évi 80 váltóforint jövedelmük volt a mészárszékből, amelyet 1843 előtt Farkas László, 1843-tól 1846-ig nemes Csikasz István bérelt. Köteles volt jó marhahúst igaz mértékkel mérni, a közbirtokosoknak limitált áron faggyúval szolgálni minden idegen előtt, s júliustól novemberig őket bárány-, birka- vagy ürühússal ellátni.

152 Előfordult, hogy több haszonvételt egyszerre adtak bérbe ugyanannak a bérlőnek. 1789. november 2-án kilenc közbirtokos szerződött Slezinger József berhidai zsidóval, akinek évi 150 rhénes forintért négy esztendőre árendába adták a szekérhídi kocsmát, a falubeli kiskocsmát és a pálinkafőzést. 1794. április l-jétől három esztendőre évi 160 rhénes forintért az egyik közbirtokos, Késmárky József lett a három haszonvétel bérlője. 1797-től három esztendőre Steiner Simon lett a bérlő, aki mindhárom haszonvételért 60-60 forintot fizetett, azonkívül megkapta a mészárszéket is évi 20 forintért.

153 Már 1762 és 1764 között a közbirtokosság számadásokat vezetett, amelyekből világosan kivehető a közbirtokosok közötti arány: a bevételek és a kiadások felosztása során Beniczky Antalnak fele rész, Késmárky Györgynének negyedrész, a Boronkayaknak szintén negyedrész jutott, de az ő részük Sámuel, Rozália, Dániel és János között négy részre oszlott.

154 A közbirtokosság levéltárában fennmaradtak az 1788-tól 1795-ig vezetett közbirtokossági házipénztári számadások. A számadásokat Boronkay János vezette minden esztendőben, ő volt a közbirtokosság perceptora. A számadásokat 4-6 közbirtokos hagyta jóvá.

155 Boronkay Jánosnak, a közbirtokosság perceptorának 1802. évi számadása főleg szőlőhegyi jövedelmek - hegyvám, borváltság (iccéje 4 krajcár), marhák behajtásából büntetéspénz, szőlőlevél váltsága - szerepelnek.

156 Boronkay János adott 30 rhénes forintot 1807-ben Boronkay Istvánnak a közbirtokosok mészárszékének tetejére vásárlott nádra.

157 1809-1810-ben Boronkay János 152 forintot fizetett a felkelő sereg lovainak megvásárlására, 19 forint 51 krajcárt a nemesi felkelés országos pénztárába, 1 forint 54 krajcárt a magyar Musaeumra, 1 forintot a királyné koronázására, 28 forint 30 krajcárt a királyi segedelembe.

158 Ezeket az összegeket valószínűleg nemcsak a maga, hanem a többi Boronkay nevében is fizette, s ő lehetett ezekben az években is a közbirtokosság perceptora. 1813-1815-ben a jágerház építésére voltak kiadásaik, összesen 53 forint 54 krajcár, amelyet 250 kéve nádra 6 garasával, két kötés gúzsvesszőre, nádverőre, vályoghordásra, ajtózárra, ablakra, deszkapadlásra költöttek.

159 Egy 1816. október 14-i nyugta szerint a jágerház építési költsége összesen 720 forint lehetett, mert a Boronkay részre 300 forint esett. Az építési költséghez felhasználták azt a 90 forintot is, amelyet Göczl Sámuel árendás zsidó fizetett a közbirtokosság pénztárába.

160 1816-ban a Kismalmot építették, a számlákat Boronkay János írta alá.

161 Az erdőkerülő kifizetéséről 1815-ben Boronkay Pál, 1816-ban Boronkay János gondoskodott, tisztségük nincs feltüntetve az iratokon. 1820-ban az egyik