Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

8 épület asztalosmunkái 287 forint 36 krajcárt, 5 épület üvegesmunkái 73 forint 58 krajcárt, 8 épületben a fazekasmunkák 70 forint 40 krajcárt („1. Az asszonyság házában van négy kálha, a maga szobájában kettő zöld és fekete tarka. A szakácsné szobájában egy mél zöld kálha. A cselédházban is egy vörös kálha. 2. A kis házban is egy such kálha. 3. Az ispán házban egy mél zöld kálha. 4. A birkás házban egy mél zöld kálha. 5. A Szíjártó házban egy vörös kálha. 6. A jáger házban egy vörös kálha. 7. A csárdában egy vörös kálha. 8. Az Új malomban is egy rozzant vörös kálha.")

103 A berhidai kétkerekű Új malmot 748 forint 25 dénárra becsülték. Összeszámoltak még 16, egyenként két kilának, azaz négy pozsonyi mérőnek való búzavermet.

104 Elvégezték négy szőlőnek és a gyümölcsfáknak a becsüjét. A házzal szembeni nagy kertben 251 gyümölcsfa, az urasági ház ablaka előtti kertben két körtefa volt. A Vörös szőlő öt vágójában vagy pasztájában lévő 337 út szőlőt 337 forintra, az Újvári szőlőben három pasztában 188 út szőlőt 94 forintra, a Pap szőlőben három pasztában 221 út szőlőt 110 forint 30 krajcárra, a Losonczy szőlőben hét pasztában 585 út szőlőt 415 forint 30 krajcárra becsültek. A Vörös, Pap és Losonczy szőlőkben 568 gyümölcsfát írtak össze: 430 szilva, 9 alma, 3 berkenye, 15 cseresznye, 14 dió, 17 kajszibarack, 10 körte, 29 mandula, 38 meggy, 3 spanyol meggy.

105 A birtokért 1797-től a Késmárkyak, Boronkayak és Somogyi Zsófia között választott bíróság előtt per folyt.

106 Somogyi Zsófia követeléseit nem teljesítették az örökösök, s a Beniczky birtokot 1800-ban a rokonai vették árendába. Ekkor az örökösök a kőszegi kerületi táblán perbe fogták őket, s a per fellebbezés folytán a királyi kúriára került. Közben Késmárky József özvegye, Rosos Magdolna, felhasználva bátyjának, Rosos Pál veszprémi püspöknek a közbenjárását, a Boronkayak kizárásával megegyezett Somogyi Zsófia rokonaival, nemcsak a saját, hanem a Boronkayak birtokrészéről is. 1809. szeptember 26-án egyfelől Somogyi Zsófia rokonai, másfelől özv. Késmárky Józsefné és Késmárky Zsigmond írásban egyezséget kötöttek, amely alapján a Beniczky ág birtokát átvehették. A Beniczky-féle berhidai birtokrész kiváltása 12 000 forintba került.

107 Somogyi Zsófia egyik rokonának, a Beniczky birtok egyik bérlőjének, Betsky Jánosnak a meghatalmazottja az 1809. szeptember 26-i egyezség alapján 1810. február 20-án a berhidai jószágot átadta a Késmárkyaknak, akik az egyezségben meghatározott 12 000 forintból kifizették Betsky János részét, 4000 forintot, továbbá 400 forintot fizettek azon ingókért, amelyeket az 1800. november 21én megkötött árendás szerződés szerint a Somogyi família Szegedy János felsőörsi prépostnak átadott.

108 1810. február 19-én Rába Boldizsár másodalispán kiment Berhidára, hogy Késmárky József özvegyének, Rosos Magdolnának és Késmárky József táblabírónak a kérésére beiktassa a Késmárkyakat és a Boronkayakat Berhida fele részének birtokába. Ez úgy történt, hogy a berhidai és peremartoni bírák és esküdtek jelenlétében beiktatták őket az egyik fundusba, amelyen Veszprémi Péter ispán lakott. Somogyi Zsófia rokonai lemondtak a Beniczky-, Somogyi- és Szegedy-féle birtokrészről, azaz Berhida helység feléről. Végül a birtokba vétel jeléül Késmárky Zsig-