Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)
A bérelt földeket nyomon lehet követni az uradalmi iratokban. 1802-ben 288 hold urasági föld bérletéért 576 forintot fizettek, ugyanekkor a káposztásföldek bérletéért 44 forintot. 1803-ban csak 190 Vi hold földet béreltek 381 forint földbért fizetve. 1819-ben 270 hold földet holdanként 4 forintért béreltek, és kötelesek voltak a trágyát az urasági birkaakolból kihordani. 1829-ben olyan kemény tél volt, hogy a jobbágyokat mindenükből kifosztotta, ekkor csak 18 Vi hold föld bérletére volt jelentkező. A földek bérlete 1830-ban is a trágyahordási kötelezettséggel volt összekapcsolva, tehát az uraság majorsága birkatartásra rendezkedett be Peremartonban. 7 Az 1836. évi úrbéri törvény által lehetővé tett úrbérrendezés Peremartonban 1845. április 10-12-én a dűlőosztályzattal kezdődött. Ekkor 36 dűlőben és táblában osztályba sorolták a földeket és a réteket. 88 1845. május 8-án elkészítették a kombinatóriumot vagy összehasonlító táblát, amelyben összevetették a jobbágytelkeknek és a zsellérhelyeknek az 1768. évi úrbérrendezéskori és az 1845. évi állapotát. Utóbbi azonos volt az 1793. évi állapottal. 89 1845. május 9-én a vármegyei kiküldöttek a veszprémi káptalan mint földesúr és a peremartoni jobbágyság között létrehozták a „barátságos egyezséget", megkötötték az „úrbéri rendezési és elkülönítési egyezséget", amelyet az úriszék és a vármegyei úrbéri törvényszék is jóváhagyott. 90 Az egyezség szerint Peremartonban 1768-ban 21 6 /s jobbágytelek és 29 házas zsellér volt. Azóta az irtások és foglalások következtében az úrbéri telkek száma 35 4 /s telekre, a zsellérek száma 47-re emelkedett Peremartonban. A földesúr lemondott az irtások visszaváltásának jogáról, a telkek számát 36-ra kiegészítette, és beleegyezett abba, hogy a földek rossz minősége és a helységnek a piacoktól való távolsága miatt egy egész telekre a földek kiosztásánál 22 hold helyett 24 holdat számítsanak. Egy telekhez 10 hold rét vagy rétföld járt. A belső telkeket holdanként 1200, a szántóföldeket 1200-1300, a sarjús réteket 900 négyszögöllel mérték ki. Egész telkenként a jobbágyoknak járt egy hold kenderföld, melyért tartoztak az uraság gabonáját a maguk zsákjaiban szállítani. Ezenkívül minden egész telek után járt egy hold lóheres és 100 négyszögöl káposztás is. A jobbágytelkek kiosztása után fennmaradó földekből a zselléri belső telkek után járó földet kiegészítették egy holdra, és ők is kaptak káposztásföldet, 25 négyszögölet. A katolikus plébánosnak két teleknek, a tanítónak és a jegyzőnek fél-fél teleknek megfelelő járandóságot adtak, amelyeket a jobbágyság birtoka között három nyomásban mértek ki. Ók is kaptak kenderföldet és lóherest, a plébános kétkét holdat, a tanító és a jegyző fél-fél holdat. Kiadtak még két holdat oltoványos kertnek, két holdat pedig a dékánnak, és a helységnek is adtak szérűskertnek és tanácsháznak való telket. A legelők elkülönítése során a jobbágytelkek és zsellérhelyek, továbbá a plébános, tanító és jegyző telkei, összesen 44 7 M telek után telkenként 12 hold legelőilletőséget adtak ki, egy holdat 1200 négyszögöllel számítva. Ezáltal a község 538 4 /8 hold legelőhöz jutott, melynek egy részét erdőben adták ki, amelynek fáján az uraság és a község 3:1 arányban megosztozott. Az erdőilletőség kiadása során a jobbágyoknak, zselléreknek és a jegyzőnek telkenként négy hold, összesen 169 4 /s hold erdőt adtak ki, míg a plébános és
