Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

József, jelenleg pedig Bertók Pálné. Cserép László osztályvezető (korábbi füredi diák, kiváló atléta) segíti az osztály sportfeladatainak megoldását. Akaratban senkinél nincs hiány, de anyagiakban annál inkább.

22 Sportolás, versenyzés az iskolákban 1945-től a nyolcosztályos általános iskola fokozatos bevezetésével megszűnt a balatonfüredi Állami Polgári Iskola, átalakult általános iskolává (jelenleg Bem József Általános Iskola), amely 1948-ban körzeti általános iskola lett. Ide tartoztak Balatonarács, Orvényes, Aszófő, Balatonudvari, Balatonakaii tanulócsoportjai is. 1948-ban az egyházi iskolákat államosították. Ekkor Füred lakossága 5300 fő volt. Oktatási szükségleteit egy általános iskola is ki tudta elégíteni. A település fejlődése - Hajógyár, Szívkórház, Hungar Hotels, turizmus - következtében a népességszám ugrásszerűen nőtt. 1971-ben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Balatonfüred nagyközséget várossá nyilvánította. Az 1963/64. tanévben az általános iskola kettévált: 1. sz. (telepi) és 2. sz. általános iskolára. Az 1. sz. később a Radnóti Miklós, a 2. sz. a Bem József Általános Iskola lett. Az 1985/86. tanévtől egy harmadik iskola is az oktatást szolgálta Balatonfüreden: az Eötvös Loránd Általános Iskola. BEM JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA. Balatonfüred legrégebbi általános iskolája a volt polgári iskola épületében kezdte meg működését. 1963-ban a 2. sz. iskola nevet kapta, 1965-ben felvette Bem József nevét. Bem szülővárosával, Tarnówval felvették a kapcsolatot. Mindkét fél számára hasznos, hogy szoros baráti, kulturális és sportkapcsolatok alakultak ki. Kezdetben ez az iskola felelt meg legjobban a testnevelés feltételeinek: 12 x 20 méteres tornaterme volt, s az akkori diákok - 1958 áprilisában - egy salakos kézilabdapályát is építettek, és kb. 30 cm-rel feltöltötték az utca felé eső pályarészt. A testnevelési órákat maradéktalanul meg lehetett tartani. Mivel a gimnáziumnak nem volt tornaterme, a középiskolások is használhatták a pályát és a tornatermet. A Bem iskola vezetése 1979-ben gyarapította tárgyi felszereléseit, melyekkel szebbé tette és korszerűsítette az iskolát. Bitumen került a régi salakos kézilabdapálvára, mellette távolugrógödör salakos ráfutósávval segítette a napi testnevelési órák szakszerűségét. 1992-ben, az iskola felújításával egy időben a sportrész egy tornaszobával, öltözővel és szertárral bővült. Sokat jelentett az iskola életében az, hogy 1985-ben megépült a második bitumenes kézilabdapálya, amely a diákolimpiákra való felkészülést nagymértékben segítette és az egy főre jutó mozgásteret növelte. Àz iskolában atlétika, űszás, kézilabda, labdarúgás, asztalitenisz, sakk, tájfutás és a téli sportágak közül választhatnak a tanulók. Az iskolavezetés körültekintő munkáját jellemzi, hogy a testnevelés alól felmentett tanulók gyógy- és javító testnevelésre járnak heti 2 órában, amelyből egy alkalommal úszásra is van lehetőségük. Pozsgai László háromszoros (!) tájfutó országos bajnok, Halápi László serdülő, majd ifjúsági labdarúgó-válogatott, valamint a vitorlázók, akik országos bajnokságot nyertek optimist, kadet és 420-as hajóosztályban, illetve arany-, ezüst- és bronzjelvényt szereztek az olimpiai pontok alapján: Somogyi Tamás, Vida Kornél, Vida Henriett, Marx Ferenc. Ok kerültek be az iskola dicsőségkönyvébe. RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA. Kezdetben szegényes felszereléssel indult. A tanulók az udvaron kialakítottak egy kosárlabdapályát két palánkkal, mellette egy magas- és távolugrógödörrel. Öltöző, tornaterem, tornaszoba nem állt rendelkezésre. Á