Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

Eközben Balatonfüreden a növekvő gyermeklétszám már-már szétfeszítette az iskolaépületek falait - a telepi iskolában már a garázsban, az udvaron is tanítottak -, de a szervezeti rendet mindenképpen. Az iskola igazgatási körzete hat községre (Balatonfüred, Aszófő, Orvényes, Balatonudvari, Balatonakaii, Balatonszőlős) és három intézménytípusra (iskola, napközi otthon, napközi otthonos óvoda) terjedt ki, amelyekben 57 foglalkoztatási csoportban 74 pedagógus vezetésével 15 épületben 2000 gyermeket neveltek. Ezért a Megyei Tanács művelődési osztályának utasítása alapján a Veszprémi Járási Tanács művelődési osztálya az igazgatás megkönnyítése, illetve eredményesebbé tétele céljából megosztotta a balatonfüredi iskolát. A két űj intézmény a következőképpen állt fel 1963 szeptemberében: I. sz. iskola. Igazgató: Rosta Lajos, helyettes Küronya Jenő. Egységek: telepi iskola, piros iskola, a fehér iskola négy napközis csoporttal, a balatonarácsi, a balatonudvari és a balatonakaii tagiskolák, az Ady Endre utcai I. számű és a balatonarácsi III. sz. óvodák. A balatonfüredi iskola úttörőcsapata: Noszlopy Gáspár Úttörőcsapat. Létszám 1964 szeptemberében: 546 tanuló, 23 nevelő. II. sz. iskola. Igazgató: Farkas Edit (Sárközy Istvánné), helyettes: Iványi Mihály. Egységek: Úttörő utcai épület (volt polgári), az aszófői, örvényesi, balatonszőlősi tagiskolák, a gyógypedagógiai részleg, a Kossuth utcai II. számú óvoda. A balatonfüredi iskola úttörőcsapata: Dugovics Titusz Úttörőcsapat. Létszám 1964 szeptemberében: 563 tanuló, 27 nevelő.

42 A két füredi iskolában az 1963/64-es tanévben 20 tanterembe 40 csoport járt. Ez azt jelentette, hogy délutánonként egyetlen üres terem sem maradt szabadidős tevékenységekre. A balatonfüredi alsófokú oktatás egyik, napjainkig tartó sikertörténete 1961ben kezdődött. Ez év szeptemberében lépett be az iskolába Horváth Ernő fiatal ének szakos tanár, aki ismét életre keltette a karvezető nélkül maradt iskolai énekkart. A kórus 1962 tavaszán már fellépett Literen, 1963-ban első önálló hangversenyüket adták. Lengyelországi meghívásuk során Tarnowban, Bem József szülővárosában 1000 ember előtt léptek fel a helyi Nemzeti Színházban. A tarnowi látogatás hatására a II. számú iskola 1965. október 24-én felvette Bem József nevét. Az iskola és kórusa 1967. március 5-re meghívta Balatonfüredre Kodály Zoltánt. Az idős mester azonban megbetegedett, s március 6-án meghalt. Ezen a napon az iskola vezetősége elhatározta, hogy a zeneszerző halálának évfordulóin, minden év március l-jén Kodály-emlékhangversenyt rendez neves vendégművészek részvételével. A következő évben az első Kodály-hangversenyen a Bem-kórus vendége a Pécsi Nevelők Háza nagyhírű kórusa volt. Az 1968-ban elkezdődött eseménysorozat mára Balatonfüred rangos tavaszi kulturális eseményévé vált. A kórus sikerei is hozzájárultak ahhoz, hogy 1970. szeptember l-jétől a Bem iskolában ének-zenei tagozat működik.

43 A gimnázium az 1956/57-es tanévben felvette a nagy magyar földrajztudós, Balaton-kutató Lóczy Lajos nevét. Az iskola tanárai és diákjai a Lóczy-napok keretében minden évben megkoszorúzzák névadójuk arácsi temetőben lévő sírját, az iskola falán függő emléktábláját, az iskola előtt álló szobrát, valamint a füredi Pantheonban található emléktábláját. Az 1958/59-es tanévben a gimnáziumban már évfolyamonként két osztály indult, az egyik humán, a másik reáltagozatú volt. Bevezették az 5+1 napos szakmai előképzést, a fiúk a szőlész-borász, lakatos, asztalos, a lányok a szőlész-borász és a dísznövénytermesztő szakmákkal ismerkedtek. Hét évi kísérletezés után be kellett látni, hogy ez a képzési forma nem érte el célját, ezért áttértek a heti kétórás gyakorlati foglalkozásra.