Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

Eközben Balatonfüreden a növekvő gyermeklétszám már-már szétfeszítette az iskolaépületek falait - a telepi iskolában már a garázsban, az udvaron is tanítottak -, de a szervezeti rendet mindenképpen. Az iskola igazgatási körzete hat községre (Balaton­füred, Aszófő, Orvényes, Balatonudvari, Balatonakaii, Balatonszőlős) és három intéz­ménytípusra (iskola, napközi otthon, napközi otthonos óvoda) terjedt ki, amelyekben 57 foglalkoztatási csoportban 74 pedagógus vezetésével 15 épületben 2000 gyermeket neveltek. Ezért a Megyei Tanács művelődési osztályának utasítása alapján a Veszprémi Járási Tanács művelődési osztálya az igazgatás megkönnyítése, illetve eredményesebbé tétele céljából megosztotta a balatonfüredi iskolát. A két űj intézmény a következőképpen állt fel 1963 szeptemberében: I. sz. iskola. Igazgató: Rosta Lajos, helyettes Küronya Jenő. Egységek: telepi is­kola, piros iskola, a fehér iskola négy napközis csoporttal, a balatonarácsi, a balatonud­vari és a balatonakaii tagiskolák, az Ady Endre utcai I. számű és a balatonarácsi III. sz. óvodák. A balatonfüredi iskola úttörőcsapata: Noszlopy Gáspár Úttörőcsapat. Létszám 1964 szeptemberében: 546 tanuló, 23 nevelő. II. sz. iskola. Igazgató: Farkas Edit (Sárközy Istvánné), helyettes: Iványi Mihály. Egységek: Úttörő utcai épület (volt polgári), az aszófői, örvényesi, balatonszőlősi tagis­kolák, a gyógypedagógiai részleg, a Kossuth utcai II. számú óvoda. A balatonfüredi is­kola úttörőcsapata: Dugovics Titusz Úttörőcsapat. Létszám 1964 szeptemberében: 563 tanuló, 27 nevelő. 42 A két füredi iskolában az 1963/64-es tanévben 20 tanterembe 40 csoport járt. Ez azt jelentette, hogy délutánonként egyetlen üres terem sem maradt szabadidős tevé­kenységekre. A balatonfüredi alsófokú oktatás egyik, napjainkig tartó sikertörténete 1961­ben kezdődött. Ez év szeptemberében lépett be az iskolába Horváth Ernő fiatal ének szakos tanár, aki ismét életre keltette a karvezető nélkül maradt iskolai énekkart. A kó­rus 1962 tavaszán már fellépett Literen, 1963-ban első önálló hangversenyüket adták. Lengyelországi meghívásuk során Tarnowban, Bem József szülővárosában 1000 ember előtt léptek fel a helyi Nemzeti Színházban. A tarnowi látogatás hatására a II. számú is­kola 1965. október 24-én felvette Bem József nevét. Az iskola és kórusa 1967. március 5-re meghívta Balatonfüredre Kodály Zol­tánt. Az idős mester azonban megbetegedett, s március 6-án meghalt. Ezen a napon az iskola vezetősége elhatározta, hogy a zeneszerző halálának évfordulóin, minden év március l-jén Kodály-emlékhangversenyt rendez neves vendégművészek részvételével. A következő évben az első Kodály-hangversenyen a Bem-kórus vendége a Pécsi Neve­lők Háza nagyhírű kórusa volt. Az 1968-ban elkezdődött eseménysorozat mára Bala­tonfüred rangos tavaszi kulturális eseményévé vált. A kórus sikerei is hozzájárultak ah­hoz, hogy 1970. szeptember l-jétől a Bem iskolában ének-zenei tagozat működik. 43 A gimnázium az 1956/57-es tanévben felvette a nagy magyar földrajztudós, Balaton-kutató Lóczy Lajos nevét. Az iskola tanárai és diákjai a Lóczy-napok keretében minden évben megkoszorúzzák névadójuk arácsi temetőben lévő sírját, az iskola falán függő emléktábláját, az iskola előtt álló szobrát, valamint a füredi Pantheonban találha­tó emléktábláját. Az 1958/59-es tanévben a gimnáziumban már évfolyamonként két osztály in­dult, az egyik humán, a másik reáltagozatú volt. Bevezették az 5+1 napos szakmai elő­képzést, a fiúk a szőlész-borász, lakatos, asztalos, a lányok a szőlész-borász és a dísznö­vénytermesztő szakmákkal ismerkedtek. Hét évi kísérletezés után be kellett látni, hogy ez a képzési forma nem érte el célját, ezért áttértek a heti kétórás gyakorlati foglalkozásra.

Next

/
Thumbnails
Contents