Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

A FÜREDI KŐ Futó János A balatoni ember számára a füredi kő közismert kifejezés nemcsak a tó északi partvidékén, hanem a somogyi oldal településein is. E triász kőzettípus pados rétegfejei sok helyen felszínre bukkannak Balatonfüred szűkebb és tágabb környékén, szinte kínál­va magukat a felhasználásra. A régműit idők embere a Balaton-felvidék számtalan helyén fejtette ezt a kiváló minőségű építőkövet, mint például a füredi Száka-hegyen (1. ábra). Arasznyi vastagságú világosszürke rétegei között vékony agyagcsíkok települnek, így bá­nyászata jóval egyszerűbb, mint más kőzetfajtáké. A helyükből kibillentett, sokszor asz­talnyi méretű lapokat könnyen lehet darabolni, néhány jól irányzott kalapácsütéssel a kí­vánt alakra formázhatok. E „kőtéglák" sok régi borospince és lakóház falát alkotják, de rengeteg mai nyaralóépület lábazatában és kerítésében is találkozhatunk velük. 4 Az iménti példa is mutatja, hogy a kövek világa szinte elválaszthatatlanul hoz­zátartozik az emberi léthez. Különösen érvényes ez Balatonfüred környékére, hiszen majd mindenütt szálkőzet vagy annak sűrű törmeléke borítja a felszínt. Ha ez mészkő vagy dolomit, akkor a nagyon vékony vagy teljesen hiányzó talaj miatt lehetetlen a földművelés, csak erdő- vagy gyepgazdálkodás alakulhatott ki az évszázadok folya­mán. A márgán és a homokkövön a mállás már vastagabb talajtakarót hozott létre, így ezek - a fiatal, laza üledékekkel fedett térszínekkel együtt - a mezőgazdasági művelés területei. Az emberi települések kialakulásában a víz meghatározó tényező, hiánya vagy megléte ismét csak a kőzetminőségre és a domborzatra vezethető vissza. A füredi kő fogalma - most már általános értelemben használva - jól kifejezi a térség élettelen természeti képét, ezért több részletben e téma köré csoportosítjuk monda­nivalónkat. Az első részben a Füredi Mészkő Formáció 5 alatt és fölött települő, sok ezer méter vastagságú rétegsor áttekintésével felvázoljuk a földszerkezeti képet, majd a máso­dik részben bemutatjuk a geológiai fejlődéstörténetet. A harmadik részben a mai felszín domborzati viszonyairól szólunk. Ennek létrejötte szintén elsősorban a kőzettömegek mozgásától és a lepusztulással szembeni ellenállóképességüktől függ. A negyedik rész­ben - még mindig a füredi mészkőnél maradva, hiszen annak belsejében képződött a Ló­czy-barlang is - szólunk a felszíni és a felszín alatti karsztosodásról. Végezetül, mintegy összefoglalásképpen megemlítjük Balatonfüred környékének földtani természeti értékeit. Földtani felépítés A magyar geológiai kutatások múlt századi történetében már szerepel Balaton­füred tágabb térsége; a területen dolgozó néhány külföldi és hazai geológus közül ki kell emelnünk Böckh János 6 nevét, aki az 1870-es évek elején a Déli-Bakony földjét vallatta (2. ábra). Alig egy emberöltővel később már Lóczy Lajos és kutatótársai vizsgálták a Ba­latont és vidékét. 7 A világhírű tudós neve elválaszthatatlanul összeforrott Füred, ponto-

Next

/
Thumbnails
Contents