Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XIII. A Savanyúvíztől a világfürdőig (Lichtneckert András)

^ Bemutatjuk dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítőt, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát Balatonfüreden 1918. július 15-én született. Családja több generáción keresz­tül mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkozott, ami egyúttal szőlészeti elhiva­tottságát is meghatározta. Hivatalosan a szőlészettel kapcsola­ta 1947-ben kezdődött, amikor a keszthelyi Agrártudományi Egyetem elvégzése után, először a tapolcai járásban mint hegyközsé­gi titkár dolgozott Sági Károly mellett. Az Ampelológiai Intézethez 1948­ban nevezték ki kutatónak, és Egerben kel­lett egy új szőlőnemesítési állomást kialakí­tania és indítani. A kinevezését megelőzően Németországban, Ausztriában és Svájcban mint munkavállaló dolgozott egy-egy évet szőlészeti és borászati üzemekben. Az aktív szőlőnemesítési eredményeit jól mutatják a következők: Államilag elismert szőlőfajták: Zalagyöngye, Bianca, Medina, Túrán és a Nero. Állami elismerésre bejelentett és még be sem jelentett fajtajelöltek száma ha­gyatékként maradt Egerben. Az új és elismert szőlőfajták úgy a hazai, mint a nemzetközi fajtakísérle­tekben, illetve már üzemi termesztésben bizonyították versenyképességüket. Te­rületi nagyságuk: a Zalagyöngye cca. 8-10 ezer hektáron terem. Később elismert fajtákból cca. 100-500 hektár ültetvény van Magyarországon. A volt Szovjetunióba annak idején a KERTFORG-on keresztül cca 10 millió Zalagyöngye exportjára ke­rült sor. A Bianca fajtából 500 hektár van a volt Szovjetunió területén. Tizennyolc éve nyugdíjas, de a nevéhez fűződő államilag elismert, illetve még elismerés alatt álló fajtajelöltek sorsát ma is figyelemmel kíséri itthon és kül­földön egyaránt. Ausztriát 1994-ben felvették az Európai Unióba, és ezzel az ott termesz­tésben lévő Zalagyöngye és a Bianca is elnyerte az EU-tagságot, mivel megfeleltek az EU előírásainak. Ezekkel a fajtákkal máris EU-tagok lehetünk... Az Egri Kutató Állomáson a betegségeknek ellenálló szőlőfajták nemesíté­se terén elért eredmények nemzetközi elismeréseként 1994-ben Németországban Peter Morio-díjjal tüntették ki. Magyarországon 1996-ban a hazai növénynemesítés területén végzett eredményes, sikeres munkájáért a Fleischmann Rudolf-díj kitüntetésben részesült. Szülővárosa önkormányzata munkássága elismeréseként 1998-ban Pro Urbe-díjjal tüntette ki.

Next

/
Thumbnails
Contents