Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
XII. A nemzeti sport élvonalában
Nagy megtiszteltetést jelentett a tornászcsapatnak, hogy 1953. augusztus 20-án részt vehettek a Népstadion avatásán. A nyolcvanezres nézőközönség szimpátiáját padgyakorlatukkal vívták ki. Lassan az iskolákban a labdajátékok kerültek az oktatás előterébe, így a torna helyett a lányok balettozni és - együtt a fiúkkal - táncolni tanultak. Táncoltak magyar palotást, keringőt, polkát. Éveken át felléptek egyesületi és iskolai ünnepségeken, majd hét éven keresztül a híres Anna-bálok nyitótáncát is ők tették feledhetetlenné. A kellemes emlékek ma is élnek idősebbek és fiatalok körében egyaránt. 16 Tömegsport Balatonfüred tömegsportja tulajdonképpen egyidős a BSC-vel, vagyis a húszas évek közepétől van jelen településünk életében. A BSC megalapításával ugyanis létrejött egy olyan civil szervezet, amely tagjai sorába tömörítette a sportkedvelő füredieket. A klub a II. világháborúig ugyan csak labdarúgó-szakosztályt üzemeltetett, de a focin kívül számos sportágban rendezett versenyeket rendszeresen. Szeptember elején rendszeresek voltak a borheti versenyek - atlétika, kerékpár stb. -, melyek a parti sétányon zajlottak. Balatonfüred fejlődő tömegsportjának a háborús készülődés, majd a II. világháború vetett véget. 1945 után a település, illetve a klub akkori tömegsportját az üzemi és gyári versenyek jelentették. A több sportágban (atlétika, labdarúgás, sakk, lövészet stb.) megrendezett hajógyári bajnokságokon választódtak ki a legjobbak, akik a gyárat és Balatonfüredet a körzeti és megyei szabadidős versenyeken képviselték. 1960-tól évente megrendezték - kizárólag amatőr sportolók, dolgozók részére - a megyei téli és nyári sportnapot. Ettől kezdve mintegy 25 éven keresztül Puskás Ferenc szervezte és irányította a gyári, illetve a sportklubi tömegsportot. A Vasason belül akkor már önálló szakosztályként működött a tömegsportszakosztály. Az 1980-as évek elejétől újabb sportágakkal - asztalitenisz, vízitúra, női labdarúgás, teke, hajógyári ötpróba stb. - bővült a tömegsport repertoárja. 1984-től Burka Tibor vette át a szakosztály irányítását. Balatonfüred várossá nyilvánításával a tömegsport kilépett a sportegyesület keretei közül. Egyre nagyobb tömegeket vonzott a városi, majd körzeti kispályás labdarúgó-bajnokság. Hagyományossá váltak olyan versenyek, mint a városi asztalitenisz-bajnokság, a Füred-kupa nőnapi női teremlabdarúgó-torna, az iskolai sportversenyek, a gyorskorcsolya- és jégkorongversenyek, a jégkarnevál, a nyári úszásoktatás, az öt forrás túra, a városi honvédelmi nap lövész- és akadályversenyei, a Füredi Március-kupa amatőr sakkcsapatbajnokság. Erdei tornapályák épültek (Nagy-mező, Kis-erdő), amelyek kocogásra, sportolásra serkentettek. A hajógyáron kívül a Hungar Hotelsnél is fellendült a munkahelyi tömegsport. A megyei Vasas-sportnapok mellett városunk látta vendégül az országos Hungar Hotels-olimpiák résztvevőit is. Az 1980-as évektől egyre-másra alakultak a szabadidős klubok, amelyek a karate különböző ágaival, testépítéssel, kispályás focival, ökölvívással, természetjárással stb. foglalkoznak. A BSC tömegsportszakosztálvában elért eredményeivel a férfi asztalitenisz-csapat az NB IH-ig jutott - nem beszélve a különböző egyéni sikerekről. A vízitúrázók önálló szakosztállyá alakultak. A kézilabdázók - megnyerve az. NB II-t - önálló klubot alakítottak. Balatonfüred tanulóifjúsága - az ugyancsak az 1980-as években alakult - öt diáksportkörben sportolhat a városi és klubrendezvényeken kívül. 17
