Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
XII. A nemzeti sport élvonalában
helyén olyan négy teniszpályát épített, hogy az már ideális környezeténél fogva is páratlan a Balaton partján, de talán a fővárosban is. Ha sikerülne hasonló agilitású vezető egyéniséget találni, úgy a teniszsportnak kiépítése nem képezne gondot Füred vezetőségének. Ezt a vonzó lehetőséget pedig idegenforgalmi szempontból elhanyagolni nem szabad." Ezt a négy pályát használták fel Füreden az őszi sporthetek alkalmából is, versenyek rendezésére. A mellette levő ferde domboldalból lépcsőzetes üléseket képeztek ki, és így már nézők befogadására is alkalmassá vált. 35 Galamblövészet Kétségtelen tény, hogy Balatonfüreden az első élőgalamblövő versenyt 1880. augusztus első napjaiban rendezték. Az első díjakat br. Fiáth Pál, Nagy Andor, gr. Esterházy Andor, Szilágyi Károly, Földvári Lajos, Kégl István, Jankovics Gyula és Dőry Lajos kapták. Ugyancsak élőgalamblövő versenyt rendezett Füreden 1883. augusztus 25-én a Balaton Egylet. Az egy galambra történő poule-ban, lövésben Esterházy Béla és László grófok holtversenyben végeztek az első helyen. A többi lövőszámban gr. Esterházy Béla, Inkey Antal, gr. Esterházy Andor, Kégl István és Jeszenszy István lettek a nyertesek. 1884. július 20-án újra élőgalamblövő versenyt rendezett a Balaton Egylet. Ezután majd minden évben rendeztek galamblövő versenyt Balatonfüreden. Egy, a sajtóban megjelent hír szerint 1898. június 12-13-án Balatonfüreden a helybéli Galamblövész Egylet galamblövő versenyt tartott. 2000 galambot röptettek fel. Az első napon minden számot Sibrik Kálmán nyert meg. A második napon vegyesen nyerték az egyes számokat Esterházy Bélával. A repülő galambra való lövést e napon is Sibrik Kálmán nverte. A hír azért érdekes, mert valószínű, hogy ez volt az első galamblövő verseny Füreden, amelyen már nemcsak élő galambra, hanem agyaggalambra is lőttek. Az 1880-as években felerősödött az állatvédők hangja: a galamblövészet kegyetlen sport. Mindenesetre az állatvédő mozgalom hozzájárult ahhoz, hogy ezután meghonosodtak az élőgalamb-lövészet testvérei: az agyaggalamb-lövészet és az üveggömblövészet. Ilyen vegyes verseny lehetett 1898-ban Balatonfüreden. 36 Ezek után már nehezen követhető nyomon, hogy valójában mire lőttek a versenyzők, hiszen a tudósításokban csak az olvasható, hogy galamblövő versenyt rendeztek, pl. Balatonfüreden 1900. július 2. és 16. között a Balatonfüredi Lövész Egyesület rendezésében. A versenyt Jákói Endre erdőmérnök nyerte. Még ugyanebben az évben október 22-24. között rendeztek ugyanitt versenyt, oktciberi hendikep néven. 1902. július 7-11. között is tartottak galamblövő versenyt a balatonfüredi Galamblövő Egylet rendezésében. A négy számból álló verseny győztesének 200 korona tiszteletdíjat ajánlottak fel. Ugyanezt a versenyt a következő évben is megismételték. Az első világháború előtti években még több versenyt rendeztek Balatonfüreden. Valószínűleg ún. vegyes versenyeket, amelyeken a versenyzők lőhettek élő galambra, és agyaggalambra is. Korabeli szakírók szerint az agyaggalambra (vagy ahogy anyaga miatt mondták: aszfaltgalambra) történő lövésnél a szerencsének nincs szerepe, a legfontosabb tényező a sok edzés, gyakorlás. Minthogy az élőgalamblövés közelebb áll a vadászathoz és változatosabb is, ez volt a népszerűbb sport Magyarországon. Tapasztalatuk szerint a jó agyaggalamblövő az élő galambot is jól lövi, míg fordítva ez nem igaz. Mindenesetre az I. világháború előtti években a magyar versenyzők nemzetközi szinten csak élőgalamblövő versenyeken szerepeltek. Kimagasló eredményeket ért el gr. Esterházy Mihály és gr. Zichy Kázmér, a monte-carlói Grand Prix nyertesei. 3 '
