Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

jávai tekintélyt szerzett angolt még a Veszprém-Balatonfüred vasútvonal építésének tervezésébe is bevonták. 1881 májusában hatályba lépett az ún. iparpártolási törvény, amely állami kedvezményben részesítette azokat a gyárakat, amelyek Magyarországon addig elő nem állított cikkeket készítettek. Úgy látszik, Young is élt a törvény adta lehetőséggel, mert ez az esztendő a csendes, de annál megfeszítettebb munkálkodással telt el. Gossling főkonzul az egész nyarat Füreden töltötte és örömmel nézte a fejlődő, gyarapodó hajóparkot. Újra tervezgették egy verseny megrendezését - mely evezős-, szandolin- és vitorlásversenyeket, esetleg úszást foglalt volna magába -, mégsem került rá sor. Valószínűleg a köz.éppolgárságot képviselő evezőspárti győriek ajánlatát, a közös versenv gondolatát nem fogadták el a vitorlással rendelkező arisztokraták. 1882-ben Gossling főkonzuli visszahívták Angliába. Nyáron visszajött a versenyekre, de már nem lehetett a tanúja korábbi elképzelései megvalósulásának. Vitorlások szelték a Balaton hullámait, nyáron felpezsdült, megélénkült Füred környéke. A kikötőben egész vitorlásraj tanyázott, mellettük apró evezős csónakok ringtak a vízen. Young megnagyobbította műhelyét, mert már akkora hajókat rendeltek nála, amelvek a korábbi „gyár" méreteit kinőtték. A sok vitorlástulajdonos és bérlő végre elérkezettnek látta az időt verseny rendezésére. A versenyek szervezését a Győri Csónakázó Egylet vállalta, személy szerint Mihálkovics Tivadar és Zechmeister Károly. Két programot bonyolítottak le. Az első napon, 1882. augusztus 22-én volt a középpolgárság evezősversenye, a második napon, augusztus 23-án az arisztokraták vitorlásversenye. A szétválasztott programok világosan mutatták, hogy az arisztokraták végleg szakítottak az erőkifejtést követelő evezéssel, s az evezést kultiváló középréteggel sem akartak egy versenyen szerepelni.

10 Egyletalapítások és a vitorlássport elterjedése A Balaton-kultusz fellendülése láttán 1882 nyarán-őszén a tó szerelmesei létrehozták a Balaton Egyletet, amelynek keretében sportszakosztály is működött

11 Az egylet alapszabályait a belügyminiszter 1883 januárjában jóváhagyta. A sportszakosztály a vízi sportok megkedveltetését, fejlesztését, minden évben állandó időpontú és alkalmi versenyek rendezését tervezte. Demokratikus felfogása megmutatkozott abban, hogy nem tett különbséget a vízi sportok között. Tagja lehetett evezős, szandolinos, vitorlás és úszó is. Az egyletnek mégsem sikerült a vitorlás-evezős ellentéteket elsimítani. Az evezősök rövidesen szervezkedni kezdtek. 1882-83 telén a Győri Csónakázó Egylet kezdeményezte az „Országos Evezős Szövetkezet eszméjét", melynek tárgyalását április 29-re, Esztergomba tűzték ki. Az értekezleten a győrieken kívül csak egv budapesti és a pozsonyi egylet küldöttei jelentek meg. Győri elnöklet mellett kidolgozták az alapszabály-tervezetet, amelyet azután a küldöttek az. érintett egyletek elé terjesztettek elfogadásra. Az alakuló nagygyűlést 1883. augusztus 23-ra tűzték ki Balatonfüredre, ahol „az. Országos Evező és Vitorlázó Szövetség megalakultnak mondatott ki, az alapszabályokat elfogadták". (Nem tudni, hogy a vitorlázás hogyan, kinek a javaslatára került az evezősökből álló elnökség által meghatározott egvletnévbe.) Az elnök ugyanis Mihálkovics Tivadar lett, a választmány pedig a Hunnia CS. E. és a Nemzeti H. E. tagjaiból került ki.

12 A kezdeti nekibuzdulás nem sokáig tartott. A választmány soha nem ült össze, a szövetséget feloszlatták. Az első verseny sikere jelentősen befolyásolta a vitorlássport elterjedését és további jól fizetett ipart biztosított Richard Youngnak. 1883 nyaráig 40 csónakot és 16