Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
XI. Balatonfüred irodalmi életének nagy korszakai (Ács Anna)
úgy, mint a rá gyorsan reagáló, profán hangvételű Darvas Szilárd-verset. Vendégkönyvük hagyta ránk Illyés Gyula bökversét is, amelyet a házigazda 60. születésnapján rögtönzött: „Hű baráti tábor/HAPTÁK!/ ÉLJEN-ÉRTÜNK!/ - GÁBOR LIPTÁK!" Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor egy-egy régebbi versének kéziratát illesztette az elhíresült vendégkönyvekbe házigazdáik iránti tisztelete jeléül. Ugyancsak szerepel bennük Szabó Lőrinc Horatius 16. Ódájának új fordítása, amely a házban készült 1951 márciusában. A Lipták házaspár, ha igényelték, formálisan kiadta vendégszobáját. Szabó Lőrinc, Berda József, Örkény Istvánék, Keresztury Dezsőék, Bernáth Aurélék szálltak meg náluk. Örkény a Lipták-házban fejezte be a Tóthék című darabját, Szabó Lőrinc náluk írta A huszonhatodik év szonettjeit, a sajkodi nyaralótulajdonos Németh László pedig a Tolsztoj-tanulmányát. Vendégeik helikoni mintára fát ültettek a kertben: Szabó Lőrinc nyírfát, Tamási Áron tiszafát, Egry József sudár cseresznyét, Keresztury körtefát. Illyés a tihanyi kertjében nőtt cseresznyefát hozta át és ültette el Liptákéknál. A ház, mint egykor a keszthelyi kastély a helikoni ünnepségeken, fogadott fiatalokat is: iskolai osztályokat, nyári irodalmi olvasótáborokat, irodalmi szakkörök tagjait. A kulturális élet különféle intézményeinek képviselői rendszeresen megjelentek Liptákéknál, amint a háznak s gazdáinak, vendégkörének híre terjedt. Számtalan rádió- és tv-felvétel készült náluk, Illyés 110 perces balatoni irodalmi műsorát is ott vette fel a rádió. A Liptákék köré gyűlt társaság szeretett játszani. Olykor véget nem érő szellemi tornák, barkochbák folytak a házban. Kedvencük a Lombardia-játék volt. Borsos Miklós, Illyés és Horváth Boldizsár Lombardiának nevezték ki a Füred és Tihany határolta félszigetet. Passuth a pápa, a fejedelmek és a kalóz szerepeit a vendégekre osztotta. A füredi irodalmi vitorlázások fénykora az 1950-es és 60-as évek. Liptákék orvos barátjának, Horváth Boldizsár professzornak vitorlása, az Addio III. fedélzetén közös kalandok sorát élték át Szabó Lőrinccel, Takáts Gyulával, Fodor Andrással, Örkény Istvánnal, Illyés Gyulával, és két világhírű francia író: Reusselot és Gandon is vitorlázott velük. A „hajósnép" a sport, a vidámság mellett a neves vendégek hatására szinte észrevétlenül „átalakult minden kulturális élményt befogadó, sőt felkereső irodalomra fogékony, művészetre éhes csapattá" - fogalmazott Lipták Gábor. A több mint három évtizeden át működő irodalmi szalon a házigazda halálával, 1985-től szűnt meg. Lipták Gábor a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványra hagyta a házát, amelv végrendelete szerint csak irodalmi alkotóháznak használható. Felesége elhunytát követően a kúria csaknem tíz évig üresen állt. Teljes felújítása után 1998 januárjától a Magyar Fordítóház Alapítvány vehette birtokba. A fordítói alkotóház külföldi és magyar vendégeket fogad, akik a magyar irodalom alkotásait ültetik át szomszédaink nyelvére és a világnyelvekre, hogy nemzeti irodalmunk kitörhessen nyelvi elszigeteltségéből. A város így egy országos jelentőségű s a kelet-európai régióban is egyedülálló űj intézménnyel gyarapodott. Olyan intézménnyel, amely rendezvényeivel máris szerepet játszik a város és a megye kulturális életében, hűen a patinás ház hagyományaihoz. Egykori gazdája tiszteletére még a nyitás évének októberében Lipták-emlékszobát avatott a Magyar Fordítóházban Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke. Az ünnepségen már nem vehetett részt a ház gyakori vendége, Keresztury Dezső, aki ekként vallott: „A Lipták-szalon kultúrmissziót töltött be egy olyan időszakban, midőn hazánk más tájain visszafogottabb volt a kulturális élet." A Füredet verseiben megéneklő, füredi „pinceverseket" író, a tájat lelki szülőföldjének minősítő Keresztury 1996-ban a város díszpolgára lett. Két év múltán már emléktábláját avatta Lator László a Füredi Panteonban, s füredi barátai nevében Bodosi György emlékezett rá.