Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XI. Balatonfüred irodalmi életének nagy korszakai (Ács Anna)

és Nemzeti Éneke. A megnyitón százával osztogatta a boldog költő a versét tartalmazó nyomtatványokat. Régi dicsősége feltámadását érezhette a gratuláló tömeg gyűrűjében. Füred színháza fogalommá vált s vele Kisfaludy Sándor neve is, ha ez esetben nem is elsősorban költőként. Öröme azonban nem tarthatott sokáig. Az 1830-as évek derekától mindinkább visszavonult a közszerepléstől. Sümegi magányából, feleségét, Szegedy Rózát elvesztve csak a Füreden töltött nyári napok emelték ki. Ott tisztelet övezte, az ország minden részéről érkező fürdővendégek számon tartották a költőt, akinek összes műveit 1833-tól Wigand Ottó, majd Heckenast Gusztáv jelentették meg és az utóbbi regéit is kiadta úti olvasmánynak szánt zsebkönyvekben. Kisfaludy regéiből az idősebbek egész, szakaszokat tudtak idézni „hiba nélkül" egymás szórakoztatására. Vas Gereben örökítette ránk azoknak a megható perceknek az emlékét, amikor a szalont fenntartó Szentgyörgyi Horváth Zsigmond tokaji borral töltött pohár mellett, könnytől csillogó szemmel Kisfaludy regéiből szavalt el egy hosszú részletet Király püspöknek Füreden. „Füreden össze gyűlni szokott mindkét nembeli publikum - mindenkor miveltséggel, értelmiséggel bíró, tehetős és kényes, nagyszerű társaság" - fogalmazott maga Kisfaludy. 1826-ban a költőn kívül Vitkovits Mihály, Fáy András és Kis János költők töltötték a fürdőhelyen a nyár egy részét. 1838-ban az idény közepén, júliusban Vörösmarty Mihály érkezett Füredre Bártfay László ügyvéd, grófi titkár, a Magyar Tudós Társaság Történeti Osztálya és a Kisfaludy Társaság tagja kíséretében. Bártfay pesti lakása 1826-tól irodalmi szalon, az irodalmi és társadalmi haladás képviselőinek találkozóhelye. Füredi napjaikról naplója tanúskodik, bemutatva, mit jelentett a fürdőhely ezekben az években a főváros irodalmi érdeklődésű értelmisége számára. A kocsin velük utazók között van Lendvay Márton, a kor híres színésze, több fiatal költő s kritikus és ellenzéki, irodalombarát ügyvédek. Társaságukhoz megyei főjegyző, másodalispán és Tóth Lőrinc ifjú ügyvéd - egy éve a Kisfaludy Társaság első titkára - csatlakozott még Füreden. A Bártfav naplójának füredi részletét közzétevő Vörös Károly is elgondolkozott azon, hogy tudatos tanácskozásra gyűltek-e össze Füreden Vörösmartyék, vagy a véletlen hozta össze őket a gyógyforrás körül, a hársaktól illatozó gyönyörű sétahelyen. Az előbbi feltevést látszik erősíteni, hogy a titkosrendőrség figyelemmel kísérte füredi tartózkodásukat. Tájékoztató jelentésükben a társaság újabb tagjait úgy említik, mint az ellenzék vezetőit, akik elfogadják Vörösmarty politikai tanácsait. Vörös Károly nézeteit osztva inkább a véletlen találkozást hiszem, ahol a beszélgetésekben a politika mellett téma lehetett a nemzeti irodalom ügye. Úgy érzem, létjogosultsága van annak a vélekedésnek is, miszerint az irodalom ürügyén politizáltak. A reformkorban az irodalom kifejezetten a politikai állásfoglalás egyik álcázott, de legalább lehetséges formája, módja volt. A négy évvel korábbi füredi látogatás élményei már szociális felelősségérzetet keltettek Vörösmartyban, 1838-ban sem lehetett az másként. A színházi előadások utáni és a sétatéri beszélgetéseken, a tihanyi apátnál tett látogatáson - a kiváló matematikus Bresztyenszky Adalbert is kacérkodott az irodalommal, győri tanár korában Kotzebuet fordított -, valamint a Kisfaludyval való találkozáskor az egyik fő témájuk mindenképpen a hazai literatúra helyzete lehetett. Bártfay naplója - érthető okok miatt - nem rögzítette az elhangzottakat. Még utalást sem tett rájuk vonatkozóan, így csak sejthetjük, miről társalogtak Bártfay hazaindulásának délelőttjén nagyobb társaságban a füredi élet központjában, a gyógytéren. Kisfaludy szívélyesen vett részt a beszélgetésben, bár az idős költő ekkor már érezhetően távol tartotta magát a fiatal generációtól. Sajnálatunkra más források sem maradtak fenn a reformkori Füreden lezajlott irodalmi beszélgetésekről, vitákról, esetleges szervezkedésekről. Tudomásunk van még ugyan a Horváth-ház szalonjáról, amely az előkelő társaság kedvelt tartózkodási helye