Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XI. Balatonfüred irodalmi életének nagy korszakai (Ács Anna)

ban, és ismerte Trenk műveit is. Szívesen hallgatta verselő férjét, vele együtt „mondogálta" az éneket. A környék egyik elismerten legműveltebb asszonyaként pótolta a hiányzó társaságot férje számára. „Négy telet és három nyarat éltem vele békével/ Részegülve a szerelem leg-szebb édességével..." - fogalmazott később Horváth Csokonainak küldött verses levelében. A fiatal mérnök-poétát gyorsan befogadhatta Füred és Zala megye nemesi társadalma s tágabb népessége. Állításunk igazolására szolgálnak a tények: 1785-ben már vele készíttették el Füred térképét, amelynek mellékletén már saját, épülő házát is megjelölhette. S még ez évben Zala megye közgyűlésétől kapott felkérést, hogy vállalja el Füredfürdő fürdőbiztosi hivatalát. Ha igent mondott volna, ő lett volna a település első fürdőbiztosa. De Horváth, függetlenségét őrizendő, nem vállalt tisztséget. Viszont írt a Balatoni Hideg-ferdő-ről, amelyet Szily József, Pest megye alispánja emeltetett Füreden családi fürdőházul 1784 júliusában. À nagy feltűnést keltő eseményről, a deszkából készült magánfürdő Budáról Füredre való szállításának nehézségeiről, a kánikulai viharról számol be talán személyes élmények alapján. A „Magyar Tenger" habjait az antik mondavilág alakjaival népesíti be. A 42 versszakos költemény máig élvezhető sorai leíró jellegűek. Horváth a természeti erők játékát, az elemek harcát érzékelteti hatásosan, alapos megfigyelőként és a szavakkal bánni tudó költőként. 1784-86 között keletkezhetett a Füredi Vadászat című verse is. Ismét megtörtént eset kínálkozott verstémául, egy füredi nyáresti gáláns kalandot beszél el. Szemérmesen, a nevek elhallgatásával, ám a gyengéd pásztoridillt sejtető bevezető után rusztikusán reális hangra vált. A Füreden nyaraló grófnő csinos komornáját hiába üldöző három „vadász" históriája átlátszó célzásokkal teli. Horváth nyilván mulatozó férfitársaság jókedvének fokozására szánta a finomabb társaság ízlését meghaladó 80 soros versét. 1784-től formálódik benne az igény, hogy kilépjen az általa szűknek érzett pápai-veszprémi-bakonyi értelmiségi körből. Országos érdekű témákat érlel, s ezekkel neves tudósokhoz kíván fordulni. így ír: „Viszketeges elmém Tudósokkal/ Nemes vérem nálam nagyobbakkal... Szeretne társ lenni..." Bár nem vonja ki magát a környékbeli nemesek vadászataiból, mulatságaiból, hosszú névnapi vigasságaiból, többre vágyik. Levelezést kezdeményez kora legjelentősebb embereivel, s ha teheti, meglátogatja őket. 1785 januárjában, vállalva a téli utazás minden fáradalmát, Győrbe megy a hófúvásos Bakonyon át, hogy ottani barátaival találkozzon, és tájékozódjon a legfrissebb irodalmi hírekről. Még ez évben levélben keresi meg Révai Miklóst, a kor szokása szerint verses levelet intéz hozzá. Ez a levél Péterffy Ida értékelése szerint fordulópont Horváth életében. Horváth kialakult egyéniségéről tanúskodik s felmutatja valóban széles érdeklődési körét és az anyanyelv használatáért, kiműveléséért, az irodalmi élet megszervezéséért küzdők táborához való csatlakozásának szándékát. 1786-tól rendszeresen közli írásait a Révai szerkesztette Magyar Hírmondó, 1787-től pedig a Magyar Kurírban és a Magyar Músa hasábjain is jelennek meg munkái, latinból való fordításai, verstani értekezései, dalszövegei és versei. A Magyar Músában már megjelenése előtt méltatták azt a művét, amellyel országos hínévre tett szert a füredi poéta. A Hunniást, a Hunyadi János életéről szóló eposzt megelőzte költői gyakorlatként Vergilius és Ovidius fordítása. A Hunniás megírásához történelmi munkák sorát tanulmányozta. Otthon, kölcsönzött könyvekből dolgozhatott éjszakánként, s bejáratos lehetett a veszprémi káptalan könyvtárába, illetve a tihanyi apátsági könyvtárba. Vajda Sámuel, az irodalmi érdeklődésű tihanyi apát barátságába fogadta Horváthot, s még kéziratban olvashatta a Hunniást. Az eposz 1787 végén jelent meg nyomtatásban Győrött. A Magyar Músa páratlan hírverése keltette fel az érdeklődést a mű iránt. Tájékoztatót és szemelvényeket közöltek előzetesen, számítva a