Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

ka akadt. A férj 1950-ben belépett a helyi termelőszövetkezetbe. Kertészeti munkát végzett, szombatonként nem kellett dolgoznia, ünnepelhetett. Ilyes Ferencnek is megadták a szombatot munkahelyén, a füredi hajógyárban. 1947-től dolgozott ott, munkájáért megbecsülték. 1955-ben azonban elbocsátották, mert nem vállalta az újonnan előírt szombati munkavégzést. Hét hónap elteltével visszahívták, mondván, a szombatot akkor dolgozza le, amikor akarja. Utána 18 évig csoportvezető volt, elismert szakember. A II. világháború előtt már felmerült a balatonfüredi adventista gyülekezetben, hogy a tagok ne foglalkozzanak szőlőműveléssel. Adják el szőlőföldjeiket, vagy vágják ki a szőlőt, s mást termeljenek. Ennek végrehajtására öt év türelmi időt határoztak meg. A tagok ezt teljességgel nem tartották be. A szőlő értékesítésére törekedtek, saját részükre pedig mustot tartósítottak. Az adventista életmód kizárja az alkohol, így a bor fogyasztását, mustot viszont korlátlan mennyiségben ihatnak. Az eladott szőlő és más termények után tizedet fizetnek. A háborűt követő nehéz években tej, tejföl, túró és tojás eladásából teljesítették néhányan a tizedfizetést. Altalános ma is az a gyakorlat, hogy mindenféle befolyt jövedelmük 10 százalékát az egyháznak adják és lehetőségeik szerint adományokkal segítik működését. A tagok összességében jövedelmüknek kb. 20 százalékát áldozzák egyházi célokra önkéntesen, belátásuk szerint. A balatonfüredi adventista gyülekezetben 1948 szeptemberétől 1951 októberéig segéd lelkészként, majd 1957-ig felszentelt lelkészként végezte szolgálatát Liebhardt László. Veszprémben élt, a városból átjárva gondozta a kis közösséget. Szolgálata idején mindig szeretett vendég volt feleségével együtt a Csík testvérek arácsi otthonában. Liebhardt László tisztelettel emlékezik Veszprémi Idára, aki az 1950-es években - magas kora ellenére - szellemileg friss volt és „töretlen hűségű az általa hirdetett Igéhez és Megváltójához, Jézus Krisztushoz". Ezekben az években még Füreden lakott lelkészelődje, Kovács Károly, akinek felesége anyai szeretettel vette körül a gyülekezet fiatalabb nőtagjait. A házaspár életvitele példaértékű volt mindenki számára. Liebhardt László visszaemlékezése szerint 1948-ig átlagosan 15 taggal tartották számon a füredi adventista gyülekezetet. Szolgálata kilenc évében 37-re nőtt a taglétszám.

1

" 1957-ben Árvái Henrik került a gyülekezet élére. Két év múltán Beretka Imre váltotta fel s több, mint 10 esztendőt szolgált Füreden. Ocsai Sándor 1970-75 között volt a közösség lelkésze. Őt követte Roth György 1980-ig, majd két éven át Major Zoltán gondozta a gyülekezetet. Utóid a, Agárdi István 12 évig végezte szolgálatát. 1994-től Pásztor Ottó lelkész áll a gyülekezet élén. Jelenleg segédlelkészként Soós Réibert segíti a munkáját, aki az 1992-ben szervezett bibliakört is vezeti. A balatonfüredi adventista gyülekezet működése során mindig nagy gondot fordított a diakóniai tevékenységre. Az 1950-es években különösen jól megszervezettnek mutatkozott ez a munka. A diakónusok sűrűn látogatták a tagokat, a lelki gondozást végezték. Ez a feladat később szinte kizárólag a lelkészekre hárult. Az 1990-es évektől ismét előtérbe került a diakónia. Szemléletváltás következtében űjra a diakónusok munkája lett a gyülekezeten belüli lelki gondozás. A hatékonyabb munka érdekében képzésen vesznek részt a diakónusok, így új mcidszereket is alkalmazhatnak. Ugyancsak fontos tevékenysége a gyülekezetnek a tábea szolgálat. Ez kezdetben csak a tagok megsegítését szolgálta, napjainkban azonban kiterjed a gyülekezeten kívüli segítségnyújtásra is. Nemes célokat támogatnak, többek között hozzájárultak a balatonfüredi éjjeli menedékszállás fenntartási költségeihez. Minden negyedik hét szombati adományai a gyülekezet tábea alapját gyarapítják. Ebből segítik az esetlege-