Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

A karcsú szöcske (Pachytrachis gracilis) illyr jellegű, meleg- és szárazságkedvelő faj, a karsztbokorerdőkben helyenként gyakori lehet. Jelentős, a Bakonyicumot mint a Pilisicum faunatáját elkülönítő színezőelem, akárcsak a mediterrán elterjedésű Rhacocleis germanica. Európa, Szibéria az elterjedési területe a zöld lombszöcskének (Tettigonia viridissima). A 28-35 mm nagyságú, világos zöld színű állat nemcsak jól ugrik, hanem kiválóan repül, akár 50-100 m-re is. Ragadozó, főleg rovarokkal táplálkozik, ritkán növényi nedveket is fogyaszt. A nyerges szöcske (Ephippigera ephippiger) nevét jellegzetes, nyereg alakú nyakpajzsáról kapta. A bokros erdei tisztások lakója, ahol megfelelő hőmérséklet esetén kitartóan ciripel akár 13-14 órán keresztül is naponta. Az arácsi Tamás-hegyen észleltük példányait. A fekete tücsök (Acheta désertas) pontomediterrán elterjedésű, szárazságkedvelő faj.

20 Változatos testfelépítésű és életmódú állatok tartoznak a POLOSKÁK (HETEROPTERA) ez idáig több mint 40 ezer leírt fajt tartalmazó rendjébe. Szipókának nevezett szúrószívó szájszervük segítségével általában növényi nedveket szívogatnak, de ragadozó és élősködő is akad közöttük. Toruk hasi részén jellegzetes, kellemetlen szagú váladékot termelő bűzmirigy található, melynek váladékával riasztják el, tartják távol ellenségeiket. S hogy milyen hatásos ez a fegyver, tanúsítja Jókai Mór Eletemből című művének részlete is, melyben így írja le a füredi fürdőidény utolsó napjait: „Hanem aztán este, mikor a veranda alatt elkezdünk vacsorálni, egyszer csak megzendül valami a fejünk fölött, mintha egy szál bőgőhúr dúdolna a magasban, s egyszerre csak lecsap valami az asztalunkra, a tál közepébe, a gyertya világába; egy repülő szörnyeteg: egy poloska. Egy repülő poloska! Poloska, a ki repül. Nem vár az áérodromon feltalálására, már feltalálta. Repül maga. Ez rettenetes állat. Megfogni nem lehet, mert a ki hozzányúlt, az a kezével egy szobában nem hálhat. Ha megölik, abban a szobában ember meg nem maradhat a bűztől. A hol eltapossák, olajfolt támad a padlón. S az első után jön tíz, jön száz, jön ezer! Mikor reggel az igazgatónak e szót említjük: »r épülő poloska!« elsápad: s így szól: »hat megérkeztek? « Mert ezek zárják be a füredi idényt. Mikor a repülő poloska megjön, akkor megtelik villa, fürdőház, templom a szörnyeteggel, melyet megölni lehetetlen, mert büdös. Akkor egyszerre vége van minden idénynek: a fürdőt bezárják, a gőzhajó katlanját kioltják; a plébános hóna alá csapja a breviáriumot, s több misét nem mond; az elkésett vendégek menekülnek, a merre utat látnak; repülő poloska ellen nincs oltalom: az felhatol még a tihanyi kolostorba is, s tizennégy napig purgatóriummá változtatja a refektóriumot."

21 (Valószínűleg ősszel a házfalakon tömegesen megjelenő bencepoloskák (rhaphigaster nebulosa) ihlették Jókait e sorok megírására.) A KARIMÁSPOLOSKÁKHOZ (COREIDAE) tartozó aranypetés poloska (Gonocerus acuteangulatus) Európában és Kis-Azsiában él. A faj nem gyakori nálunk. A PAJZSOSPOLOSKÁKAT (SCUTELLERIDAE) képviselő Vilpianus gaiii a balatonfüredi Nagy-mezőről került elő az utóbbi évek kutatásai során. Dél-európai elterjedésű, melegkedvelő faj, a Bakonyban meglehetősen ritka. A CÍMERES POLOSKÁKHOZ (PENTATOMTDAE) tartozó Dryoderes umbraculatus ritka mediterrán faj, az országban szórványosan található meg. A görbelábú karimáspoloska (Camptopus lateralis), mely a TÖVISPOLOSKÁKAT (ALYDIDAE) képviseli, a Tamás-hegyről került elő. Viszonylag ritka mediterrán faj, a Bakonyban eddig nem sok példányát fogták.