Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

meg. Az emlékezet ma már nem őrzi, hol és milyen körülmények között ismerkedtek meg az adventista tanításokkal. Feltehetőleg Rózsa nevű nővérük által, akinek a férje Pécselyen volt kovács, majd Csongrád megyébe, Tömörkényre költöztek. Rózsa és gyermekei új lakóhelyükön adventisták lettek. Húgai náluk éltek az 1910-es évek elején. Julianna az 1913-14. év telén Szegeden végzett a bábaképző tanfolyamon. „Bábaképezdei bizonyítványa" a Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjteménybe került 1997-ben ajándékként. Ám nem zárható ki az a feltételezés sem, miszerint Pesten ismerték meg az adventista hitelveket és döntöttek a református egyházból való kitérésűkről. Julianna és Ilona 1914. március 20-án keresztelkedtek meg a Lukács fürdőben, keresztelő prédikátoruk Dörner F. volt. Az I. világháború éveiben a fővárosban éltek, hadikórházi ápolónőként dolgoztak. Itt kerülhettek kapcsolatba J. F. Huenergardttal, az adventi üzenetet hazánkban 1898-tól elsőként hirdető misszionárius lelkésszel."

1 Bizonyára nem tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy életre szóló barátság szövődött köztük. Huenergardt figyelemmel kísérte a testvérek missziós tevékenységét, segítette őket munkájukban. A Csík nővérek a fővárosban kaphattak könyvevangélista képzést. A vallásos és az egészségügyi irodalom terjesztésére vállalkoztak. Természetes, hogy a jól ismert gyermekkori környezetükben, rokonaik körében is végezték könyvevangélista munkájukat. A visszaemlékezések szerint felismerték a jelentkező lelki igényt a bibliaismeretre és magyarázatra, ezért családi bibliaórákat tartottak az, érdeklődőknek. Ezek eredményeként 1919. szeptember 27-én két asszonyt keresztelt meg Budapesten Minek Adolf prédikátor/

1 A füredi Banai Mártonnét, aki nagynénje volt a Csík testvéreknek és a szomszéd községből, Balatonszőlősről Csekő Józsefnek Közülük Csekőné szül. Dániel Zsuzsanna már korábban megismerte az adventista tanításokat. Erdélyből, Mikházáról származott el, férjhez jött Szőlősre. Édesanyja adventista volt, gyermekeit is hitben nevelte. Amikor 1913-ban férje családjába került, még nem keresztelkedett meg és tudomása sem volt arról, hogy adventisták élnek a környéken. A református gyülekezet tagja lett, lányai anyjuk vallását követték. Férje katolikus lévén, fiaikat katolikusnak kereszteltették. Csekő József, bár sohasem járt templomba, családja és környezete szerint „született istenfélő ember volt". Reggeli imájában mindig isten áldását kérte az elkövetkezendő napra. Sajátos módon nem a lakásukban, hanem az istállóban imádkozott az állatok etetése előtt. Kalapját kézben tartva, az állatok felé fordulva mondta el imáját. Vetéskor is rendszeresen imádkozott. Egy-egy földrész bevetése után a dűlő végén megpihenve fohászkodott áldásért munkájára. Békés természetű emberként nem ellenezte az adventista könyvevangélisták látogatását családjánál. Feleségét Csík Julianna és Greiner Sarolta készítették fel a keresztség felvételére. Csekő Józsefnének velük élő anyósa sem lett az ellensége. Az idős asszony ugyan tudta, hogy a kis faluban különlegesnek, szinte bolondnak tartják a más hitelveket vallókat. Menyét figyelmeztette is az esetleges megbélyegzésre, megvetésre. A családi visszaemlékezések szerint elsőként Csík Julianna kereste fel vallásos könyvekkel Csekőnét. Az asszony könyveket és bibliát vett tőle. Kölcsönös örömmel fogadták egymást. Csekőnében felébredt a vágy a gyermekkorában megismert adventista tanítások teljes befogadására és a keresztség felvételére. Családja megértése segítette őt céljai elérésében, megvalósításában. Csík Juliannával, aki ekkor még a fővárosban élt, de gyakran tartózkodott Füreden és kornyékén, Banai Mártonnéval és Csekő Józsefnével háromtagűvá vált a füredi adventista csoport, amely már szervezett formában működött. Kezdetben Banainé lakásán gyűltek össze. Csekőné gyalog járt át Szőlősről, hogy méltóképpen megünnepelje a szombatot. Férje csak akkor neheztelt rá, amikor a határbeli nagy munkák idején