Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

tott. A bérlet lejártával, ha a szerződést nem újították meg, a bérlő lakás nélkül maradt. A hosszabb ideje Füreden élő árendások telek vagy ház vásárlásához kérték a földesurak engedélyét, amit a legtöbb esetben nem kaptak meg. A füredi zsidók közül Moritsek Dániel akart elsőként házat szerezni a faluban. 500 forintért megvett egy zsellérházat, amely után a 18 napi robotszolgálatot készpénzzel akarta megváltani. Ugyanerre a házra igényt tartott nemes Körmendi Ferencné is, aki szintén bérlő volt, s azzal akarta elütni Moritseket a ház megszerzésétől, hogy neki, mint kereszténynek, zsidó előtt az ily szerzésben talán elsőbbsége is van.

8 Alstetter Izrael 1815-ben Szent György-napkor bérbe vette Vass Lőrinc szabólegény házát. Ráköltött 40 forintot, mert a ház csaknem „pusztultába" volt. Augusztus 29-én beköltözött a káptalan fundusán lévő házba, december l-jén azonban az ispán intette a házból való kitakarodásra.

9 Veisz Márton, aki Füreden nőtt fel, a Vass famíliától bérelt házban lakott „a káptalan szárnyai alatt". A bérlet lejárta után, 1830-ban sem akarta elhagyni a földesurát, ezért felkérte Vincze Mihály zsellérnek a háza folyásában lévő füves kertjét házhelynek, a zselléri szolgálat teljesítése mellett, de a káptalan a folyamodót elutasította.

10 Füreden elsőként Gabriel Alstetter mészárosnak volt saját háza, amelyet nemesi funduson épített. Arácson - több Balaton-felvidéki településhez hasonlóan - többnyire egy zsidó család élt a faluban, aki az uraságtól a mészárszéket, esetleg a kocsmát is árendába vette, és a bérelt épületben lakott. Ilyen volt Lébl Ábrahám, aki 1811-ben Arácson mészáros. Füreden a tihanyi apátsággal a savanyúvízi vendégfogadóra is szerződhettek. A savanyúvízi vendéglő bérlője hosszú ideig Neuman Lázár. A faluban és a falu határában a több földesúr miatt több urasági haszonvétel bérlésére volt lehetőség. Bérelték a kocsmát, vendéglőt, mészárszéket, hamuházat, pálinkafőzést, kereskedtek borral, szömörcével. Füreden több család telepedett le, s ennek hamarosan következménye lett a zsidó hitközség szervezetében is, amely kezdetben hatalmas területet fogott át, de a zsidóság betelepülésével Nagykanizsa után Keszthelyre kerülhetett a hitközség székhelye. A Balaton-felvidéki zsidóságon belül kiemelkedő kővágóörsi hitközség, amelyhez a fürediek és arácsiak is tartoztak, 1820-ban elvált a keszthelyitől és a tapolcai hitközség része lett. A tapolcai járás területén a zsidóság önkormányzatában a bírói tisztséget a tapolcai hitközség tölthette be. A kővágóörsi és a tapolcai hitközség között nézeteltérések támadtak, ezért a vármegye kiküldöttei 1829. január 7-én Káptalan és Nemes Tótiban megszövegezték azokat a statútumokat, amelyek alapján működött egészen 1848-ig a tapolcai járásban élő zsidóság önkormányzata. A két civakodó hitközség egyezsége szerint ha a bírói tisztséget tapolcai zsidó viselte, akkor a zsidóság által fizetett türelmi adóért felelős adószedőnek (perceptornak) kővágóörsinek kellett lennie, és fordítva. Az így létrejött és megbékélt tapolcai és kővágóörsi egyesült zsidó hitközség vezető testületébe 4-4 esküdtet választottak. Közöttük volt a füredi Moritsek Dániel, aki a testületben a füredi és a környékbeli kisszámú zsidóságot képviselte.

11 Az 1836. évi törvények miatt módosítani kellett a zsidóság önkormányzatát. Az 1836. december 22-én elfogadott kővágóörsi statútumok szerint a hitközség élén álló bíró két esküdttel járt el a hivatalában. Háromévente bíróválasztást kellett tartani. Nagyobb horderejű ügyekben össze kellett hívni a hitközség összes esküdtjét. A hitközség - mint rendezett elöljáróság és bíróság - az ún. szóbeli perekben két esküdttel 12 forintig, négy esküdttel 60 forintig ítélkezhetett. A bíró vezette a büntetőkönyvet, amit a szolgabírónak be kellett mutatni. A bíró ítéletei ellen a földesúrhoz és a vármegyéhez lehetett fellebbezni. Tudtával és engedélyével lehetett csak esketni, ő adta ki a letelepedési engedélyeket. Gondoskodott az árvák nyilvántartásáról és a vagyonleltár elkészítéséről.