Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

szentelése Úrnap előnapján, június 15-én volt, és úrnapi körmeneten az új harangok bugása kísérte a híveket. Darnay Erzsébet nyug. tanítónő elbeszélése szerint előadásokat tartottak Balatonfüred és a környéken az épülő templom javára. A templom méretei: 41 méter a hossza, 10 méter a magassága és 20 méter a szélessége. Stílusa: neoromán. A templomot a tízéves püspöki jubileumát ünneplő Rott Nándor veszprémi megyéspüspök 1927. szeptember 29-én szentelte fel Krisztus Király tiszteletére. Krisztus Királv ünnepét 1925-ben rendelte el XI. Pius pápa, s így a balatonfüredi templom országosan, de világviszonylatban is az elsők között volt, amelyet Krisztus Király tiszteletére szenteltek fel. A templomban a kórus mellvértje alatt jobbról megfestették a szentelő püspököt, Rott Nándort, képe alá ezt írták: „A ház, melyet építeni kívánok, nagy, mert nagy a mi Istenünk." (2 Krón 2, 5) Ugyanígy megörökítették Luttor Ferencet is. Az ő képe alá pedig ezt írták: „Én pedig házat építettem nevednek, hogy ott lakjék mindörökké." (2 Krón 6, 2) A főoltár jobb oldalán egy kis tábla a következő adatokat tartalmazza: „Isten dicsőségére és Krisztus Király tiszteletére ezen templom és főoltár készült: Dr. Luttor Ferenc r. k. hitközség első plébánosa és Nánay Sándor hitközség világi elnök idejében. Tervezte: Fábián Gáspár műépítész. Építették: Radó Sándor építész, Gábor Dezső oki. mérnök, Krausz Lajos szobrászművész, oltárépítő Budapestről. Krisztus király szobrát tervezte Kerger Ferenc szobrászművész Székesfehérvár. Készítette: Homoray Béla oltárépítő Veszprém. Az Úrnak 1927. évében." A mellékoltárokat Kéri Gábor asztalos készítette; a Szűzanya szobrát és Szent József szobrát Krasznay (Krausz) Lajos faragta. A templom keresztúti stációit Protovinszky Fülöp festette. A templomot szentelő püspök örömmel állapította meg, hogy Balatonfürednek ismét van katolikus temploma, amely Krisztus Királyságának dicsőségére épült és hirdeti a békét. Hivatva van e templom a lelkek békéjének megteremtésére. Egy szemtanú elmondta, hogy amikor a szentelés estéjén a főpásztor elhagyta a falut, egy boldog egyházközséget hagyott hátra új templomával, felfrissített buzgósággal és élni akaró lélekkel. A főoltár és a Krisztus Király szobor csak karácsonyra készült el, s a plébános az éjféli mise előtt áldotta meg. Az iskolaköteles gyermekek számának gyarapodása miatt meg kellett szervezni a harmadik tanítói állást, amelynek feltétele ismét egy új tanterem építése volt. Mivel a régi iskolában ezt nem tudták megoldani, ezért új iskolát kellett építeni. Az egyházközségi képviselő-testület azonban jól tudta, hogy a templomot és iskolát egyszerre nem tudnak építeni. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordultak segítségért, aki az egyházközségnek 2400 P segélyt, továbbá nyolc évi törlesztésre, 6 százalékos kamattal 12 000 P kölcsönt adott. Az egyházközség az iskola kegyurainak felajánlotta a kegyúri terheik megváltását 2-2000 P-ért. A veszprémi káptalan és a tihanyi apátság elfogadta az ajánlatot, az általuk fizetett 4000 P a kultuszminiszteri segéllyel és kölcsönnel együtt elegendő volt az új iskola felépítésére. Az új iskola építője, Uhrinyi Kovács Ferenc esztergomi építőmester önköltségi áron elfogadta a plébániaépület építését is, amelynek anyagául jórészt a templom melletti telken álló régi kocsmaépület szolgált. Az építkezések a szükséges berendezésekkel együtt 317 404 P 56 fillérbe kerültek. Ebből Rott Nándor veszprémi püspök 100 000 P adománya után még fennállt 156 000 P teher, amit a Holland Bank bukása miatt nem kellett visszafizetni. Luttor alkotásait nem láthatta befejezve. Még az iskola és a plébániaépület építése közben kinevezték egyházjogi tanácsosnak a vatikáni magyar követséghez.