Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

A BALATONFÜREDI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA* /—* SS SS s Gyuru ueza A füredi plébánia a török korban teljesen elpusztult. Anyagi alapjai, a javadalom eltűnt, a templom összeomlott, teljesen romokban hevert. A katolikusok elmenekültek vagv meghaltak a végvári harcokban, a megmaradtakat pedig beolvasztotta a protestantizmus. 1747-ben mindössze 7 katolikus család volt Füreden. Lécs Ágoston tihanyi apát kezdte meg a környék lelki gondozását, az elpusztult bencés plébániák helyreállítását. Füred kívül esett az apát működési körén, bár hatása itt is érezhető volt. Az 1740-es években ferencrendi szerzetest hozatott a vidék lelki gondozására, aminek eredményességét az is mutatja, hogy a kálvinisták közül 40 viszszatért a katolikus egyházba, közöttük két füredi, Szakács János és Varga János. A katolikus élet első megmozdulása kihívta a protestánsok ellenszenvét, amely 1744-ben egy szégyenletes esetben robbant ki. A katolikusok az egész vidékről a tihanyi pap vezetésével Felsőörsre mentek a Szent Magdolna-napi búcsúra. A visszatérő búcsúsokat a füredi temetőben elrejtőzött kálvinisták megtámadták és tettlegesen bántalmazták. A tihanyi papot, Csupord Vincét az apátság füredi jobbágya, Tolnai János mentette ki a kálvinisták kezéből. Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szomorú megállapítása Füredről: a katolikusoknak semmi vallásgyakorlatuk nincs. Van temetőjük, s a temetőben még látni lehet a régen elpusztult templomuk romjait. A lélekszám 30, amely hét családra oszlik, de a hét közül kettő vegyes vallású, Csizmadia Péternek és Nemes Jánosnak kálvinista felesége van. Az utóbbin érezhető a közömbösség, mert 12 esztendeje nem gvónt. Arácson a jobbágyok között nem volt katolikus, csak a zsellérek között. A 10 évvel későbbi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint a faluban összesen 170 család él. A katolikusok száma tíz év alatt 26 lélekkel emelkedett, de emelkedett a vegyes házasságok száma is, sőt egy közülük hitehagyott lett. Vannak visszatérők is: 1753-ban Csizmadia Éva és Görög Heléna, 1755-ben pedig Vas Imre. Az arácsi katolikusoknak plébániájuk és a reformátusoktól visszaszerzett templomuk volt. Arácson 95 katolikus élt, közülük húsz nem végezte el a húsvéti gyónást. 1755-től az Esterházy grófok tartották fenn a reformátusoktól visszavett, majd Mindenszentek tiszteletére felszentelt templomot. Az új arácsi templom a falán lévő tábla szerint 1790 körül épült. Az Esterházy uradalom pápai levéltárában található tiszttartói jelentések szerint 1784-ben kezdtek meg a templom építését. Az 1784. május 30-i jelentés szerint meszet, követ, fövenyt hordattak az építkezéshez, és a hajdú a hidegkúti jobbágyokkal fejtette a követ. " A katolikus egyház középkori történetéi Rainer Pál e kötetben olvasható dolgozata tárgyalja. A katolikusok története a plébánia megalapításáig