Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

Az 1995-1998-as ciklus fontosabb eseményei Az új testület működésének első évében, 1995. április 28-án átadták a fogyasztóknak a MOL felújított töltőállomását, június 3-án pedig a régi Postaházból kialakított Blahátrium üzletházat és az Art-East Galériát. A két középiskola fenntartása a város számára egyre elviselhetetlenebb terheket jelentett. A fennálló törvények értelmében a megye köteles volt a fenntartási feladatokat átvállalni, ha azt a város kéri. Azonban, hogy a megye milyen jövőt ígér a gimnáziumnak és a kertészeti szakközépiskolának, az már Balatonfüred számára sem volt közömbös. Hosszas tárgyalások után, 1995 decemberében megszületett a megegyezés. A balatonfüredi önkormányzat és a megyei közgyűlés intézményfenntartó társulást hozott létre, amelynek hatáskörébe utalták az iskolák költségvetésének meghatározását, az év végi beszámolók elfogadását és a vezetők kinevezését. A társulás javaslatára a két önkormányzat külön-külön dönt, de a határozatuk akkor hatályos, ha egybehangzó. A megyei közgyűlés ezen felül vállalta a nem füredi állandó lakos tanulók arányában a központi normatíván felüli anyagi terheket. A megegyezés eredményeként a város mintegy 40 millió Ft kiadástól mentesült, ugyanakkor nem került veszélybe a középiskolák működése sem.

36 A költségek csökkentése, a szervezet egyszerűsítése és vezetési problémák miatt a képviselő-testület 1996. január 1-jei határidővel a Városi Művelődési Központot a Györgyné Juhász Katalin vezette Városi Könyvtár szervezetéhez csatolta.

57 1995 nyarán megindult a Radio Jam adása. A Siske utcai stúdióból a 91,8 MHzes frekvencián elkezdték sugározni a sok zenébe ágyazott híreket.

58 Új formátumban 1996 januárjától megjelent az Új Balatonfüredi Napló. A megjelentetésre kiírt pályázatot hat pályázó közül a veszprémi városi újságot is kiadó Multivízió Kft. nyerte meg.

59 A klasszikus újságformátumot felvett lap havonta egyszer, nyáron kéthetente jelent meg, az olvasók ingyenesen jutottak a laphoz. A város sportkedvelő közönsége a labdarúgók és a kézilabdázók sikereinek örülhetett. Városi Sportcsarnok létesítése - a kézilabdázók igényétől függetlenül is égető gondként jelentkezett. Az egymást keresztező érdekek és a lehetőségektől elrugaszkodott igények miatt az e célra elkülönített 30 millió Ft ellenére és többszöri nekirugaszkodás után sem tudott a képviselő-testület döntést hozni. Ami nem sikerült a városnak, azt kicsiben, társadalmi összefogással megvalósította a Petőfi SE. A teniszklub 1996. augusztus 17-én új klubházat avatott a Kis-erdőben, és ennek kapcsán országos veteránbajnokságot rendeztek.

60 Dr. László Margit jegyzőtől az új képviselő-testület közös megegyezéssel megvált. Az új jegyző 1996. június l-jétől dr. Kondorosi László lett. A város gazdasága 1996-ra jelentős mértékben átalakult. A vállalkozók száma 1300 körül állandósult. A vállalkozások kis része vált igazán sikeressé, többségben szerény jövedelemmel rendelkező kényszervállalkozókból tevődött össze a magas létszám. A füredi hajógyár, a város egykoron legnagyobb munkáltatója vált a gazdasági válság, majd az átalakulás legnagyobb vesztesévé. A valamikor 1200 alkalmazottat foglalkoztató, eladósodott gyárat a német Sonnebogen cég magyarországi leányválalata, a Termelés-Logistic Centrum Kft. megvásárolta. Az új profil építőipari gépek, daruk, földgépek alkatrészeinek gyártása lett. A száz évnél is hosszabb múltra visszatekintő hajógyártásból az új tulajdonosok csak a műanyag vitorlások és motoros jachtok gyártását tartották meg, erre megalapítottak egy önálló céget, a Balatonfüredi Hajógyár Kft.-t. A német tulajdonú cég 80 alkalmazottal kezdte a termelést, 1998 őszén a létszám megközelítőleg