Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

Kulturális élet Hogy a rendszerváltás milyen folyamatokat indított el a magyar nevelésügyben, annak megítélése történelmi távlat hiányában ma még szinte lehetetlen. Tényként megállapítható, hogy a szocialista ideológia és az orosz nyelv eltűnése, a világnézeti semlegesség „bevezetése", néhány tantárgy és az osztályfőnöki munka módosulása után a város oktató-nevelő intézetei megrázkódtatások nélkül belezökkentek az űj kerékvágásba. Az országszerte meginduló spontán iskolaszerkezeti változások (6, illetve 8 osztályos gimnáziumok bevezetése) rendszerbe foglalása érdekében az új közoktatási törvény városi közoktatási koncepciók létrehozását írta elő egy-egy régió oktatásügyének hosszútávú, rendszerszerű megtervezésére. A cél érdekében Balatonfüreden 1993 októberében létrejött a szakértői bizottság. Alapos előkészítés, minden érdekelttel történt egyeztetés után a képviselő-testület 1994 februárjában áldását adta a tervezetre. Eszerint a koncepció megtartásra érdemesnek tekintette a város közoktatási struktúráját, és megfontoltan ellenállt az elsietett iskolaszerkezet-változtatásoknak. Ugyanakkor az oktatási intézményekben erősíteni kívánta a döntéselőkészítés nyilvánosságát.

38 Az iskolákban 1994 márciusáig megalakultak az intézmények életét vezetni, társadalmi felügyelet alá vonni és egyben segíteni hivatott iskolaszékek. Az iskolaszékekbe a fenntartó önkormányzat, a szülői munkaközösség és az intézmény dolgozói 3-3 tagot delegáltak.

39 A Művelődési Központ a testület 1992. októberi határozatával január l-jétől megkapta üzemeltetésre a közösségi házat. Itt kellett helyet biztosítani a parlamenti pártoknak, a nyugdíjasklubnak, a rendelőintézet gazdasági hivatalának, az országgyűlési képviselőknek, a Révész Kft.-nek, a Vöröskeresztnek és a Cserkész Szövetségnek is. A zeneiskola beköltözött a megüresedett Pálóczi-kastélyba.

40 Néhai Bálint Jánosné végrendeletében közösségi célokra felajánlotta Arany János utcai lakását azzal a megkötéssel, hogy abban kizárólag városi helytörténeti és idegenforgalmi múzeumot létesíthetnek. A város vezetése örömmel élt a lehetőséggel, és a könyvtár helytörténeti gyűjteményéből, valamint a Zákonyi- és Lipták-hagyatékból létrehozta a Városi Helytörténeti Gyűjteményt. Az ünnepélyes avatásra 1993. augusztus 19-én került sor.

41 A képviselő-testület három rendezvénysorozat beindításával értékes hagyományokat teremtett. Az első Jókai-napot az író halálának 88. évfordulóján, 1992. május 5én rendezték. Franco Cajani olasz költő kezdeményezésére alapították a Salvatore Quasimodo-emlékdíjat, s indították be az évenkénti költői versenyeket. Az első kiírásra 257 alkotó több mint 500 pályamunkája érkezett. Az 1993. szeptember 18-i eredményhirdetésen Gömöri György Őszi magánbeszéd című verse nyerte a zsűri fődíját.

42 A testület 1993 júliusában hozzájárult az United Games rendezvényen való részvételhez, melyek célja a különböző nemzetek fiataljai közötti békés együttműködés szellemének terjesztése volt

43 A város kulturális életének és a közügyek nyilvánosságának is fontos szereplője a sajtó. A város lapjának, a Füredi Híreknek 1991 januárjától Mészáros József, majd vállalkozói szerződés alapján 1993 februárjától Zatkalik András lett a főszerkesztője.

44 Balatonfüreden egy korábbi, öreg-hegyi kezdeményezést követően a VGV 1989ben elkezdte a nagy városi kábeltévé-hálózat kiépítését, amely az év karácsonyán 10 csatornával megkezdte működését. Az első, még szigorúan „konzerv" műsorokat 1990 őszén Szász László és Konkolyné Túri Erzsébet készítették. Személyi és technikai problémák miatt a helyi műsorkészítés rövidesen megszűnt. A PROBIO Rt. 1992. június 1-