Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

A részarány tulajdon (239,8224 ha, 2052,74 AK és tagi 127,2302 ha, 629,85 AK-értékben) földalapját kijelölték, a földkiadás 1998 júniusában folyamatban volt. A kárpótlási licitálások idején jelentős feszültség keletkezett a termelni kívánó helyi gazdák és a „bebírók", a máshonnan jöttek között. A Balaton-part, mint kívánatos, spekulációra alkalmas terület, a földalapok zsugorodása, a füredi lakosság számának növekedése és a sok más településről jött licitáló együttes hatása eredményeként egyes területek ára csillagászati magasságokba emelkedett. A parcellák minimálisan 3-5 ezer m

2-es alsó határa miatt a Balatonfüredet körülvevő mezőgazdasági terület jelentős része gazdálkodásra alkalmatlan osztatlan közös tulajdonba került. Szélsőséges esetként említhető a hajógyár mellett egy két részre bontott 85 m

2-es gyepterület 5 és 9 tulajdonossal, illetve kétmillió és egymillió Ft-os AK-értékkel, valamint innen nem messze egy 6397 m

2-es nádas két részre osztva összesen 72 tulajdonossal.

25 A kormány 1994. január 13-i döntésével létrehozta a falugazdász szaktanácsadó hálózatot azzal a céllal, hogy az állandóan változó jogi környezetet figyelemmel kísérje, és segítse a gazdákat és az agrárvállalkozókat. Balatonfüred első falugazdásza Szabó István szőlész-borász képesítésű szakember lett.

26 A város fejlesztése Balatonfüred általános rendezési tervének munkálatai 1992 szeptemberére befejeződtek. A terv 2010-re 15 000, 2025-re 17 000 lakossal számol. Ehhez a város területén 730 új lakóépületnek kell helyet biztosítani. Az ipari negyed számára kijelölt rész a Fürdő utca környéke. Ezután a város területét hat részre osztották, s hosszú munka eredményeként hat külön önkormányzati rendeletben foglalkoztak az egyes településrészek fejlesztési feladataival.

27 A választási ciklus legnagyobb beruházása a földgáz bevezetése volt. A Középdunántúli Gázszolgáltató Vállalat 1992 decemberére elkészítette a tanulmányterveket. A Veszprém-Balatonfüred gerincvezeték kiépítése után 1994. április 27-én megérkezett a gáz a füredi fogadóállomásra. A kivitelezést a Siófoki Kőolajipari Vállalat végezte. A városi hálózat első ütemének kivitelezése július végére befejeződött az északi városrészben. A második ütemben 4,8 km vezeték lefektetése után eljutott a gáz a Szívkórház kazánházi csapjához, napi 200 000 Ft megtakarítást eredményezve ezzel az intézetnek. A gerincvezeték és a városi hálózat kiépítésének együttes költsége a jelzett állapotig mintegy 161 millió Ft-ba került

28 Balatonfüred korszerűtlen üzlethálózatának fejlesztésére a képviselő-testület 1992 júliusában elfogadta a Delta és a Köztársaság úti üzletközpont megvalósítási programját. A két létesítmény beruházásának megszervezésével és lebonyolításával a PROBIO Rt.-t és a Révész Kft.-t bízta meg. A város a létesítmények számára földterületet biztosított azzal a feltétellel, hogy azt a beruházók közművesítik, parkosítják és a jövőben fenntartják. A Köztársaság úti üzletközpont a lakótelepi sportpálya helyén létesült. A képviselő-testület kötelezettséget vállalt arra, hogy a vasút alatti városrész általános rendezési tervében új, sportolási funkciójú területet alakít ki, a füredi tömegsport számára fontos sportpálya létesítése azonban elmaradt.

29 A város 1992 tavaszán a dél-koreai MHB-DAEWO Bank és a Postabank közös kötvénykibocsátási pályázatán 100 millió Ft értékű kötvényt - lényegében hitelt - nyert. A megszerzett tőkéből a képviselő-testület - többek közt - a város nyugati határában létesítendő autós bevásárlási központot kívánta finanszírozni. A képviselő-testület 1992. júliusi ülésén elfogadta az autós bevásárlási központ Veszprémi Tervező Vállalat által