Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

Az 1990 októberében megválasztott képviselő-testület az előtte tornyosuló feladatok megoldására egy sor szervezeti intézkedést hozott. Meghatározták a szakbizottságok rendszerét, és megválasztották a bizottságok vezetőit. A bizottságok: pénzügyi ellenőrző bizottság (elnök ifj. Pethő Jenőné), környezetvédelmi bizottság (elnök dr. Kiszely Pál), településfejlesztési és városrendezési bizottság (elnök Fekete Gyula), oktatási, kulturális és művelődési bizottság (elnök Zichyné Belinszky Katalin), mezőgazdasági bizottság (elnök Somogyi Pál), kereskedelmi, ipari és szolgáltatási bizottság (elnök Schindele György), egészségügyi, szociális és sportbizottság (elnök dr. Strommer Mátyás), idegenforgalmi és nemzetközi kapcsolatok bizottsága (elnök Nagy Jenő).

13 A képviselő-testület 17 érvényes szavazatból 13-mal dr. László Margitot megválasztotta Balatonfüred jegyzőjévé.

14 Az önkormányzatiság elvére építő városi önigazgatás hatékonyságának növelése végett a képviselő-testület 1991 februárjában átalakította a Polgármesteri Hivatal szervezetét. Legfőbb célként a közigazgatás folyamatos, tényleges társadalmasítását jelölte meg. Ehhez meg kellett valósítani a hivatali és képviseleti működés markáns szétválasztását, a hivatali és képviseled szintű vezetők közötti funkciók megosztását. A lakosság akaratát és érdekeit a képviselő-testület és bizottságainak döntései fejezik ki, mindez a polgármester személyén keresztül jelenik meg a hivatal élén. A polgármester általános felügyeleti tevékenysége a jegyzőn keresztül érvényesül, aki a Polgármesteri Hivatal irányítója. A jegyző közvetlenül az egyes osztályok vezetőin keresztül szervezi és irányítja a hivatal munkáját. A fenti elvek megvalósítása érdekében a testület hatósági, városgazdálkodási, valamint városrendezési osztályt, illetve egy titkárságot hozott létre. 4 fő szervezeti egységbe 12 csoportot szervezett.

15 1991 júniusában egyes önkormányzati feladatok összefogására és irányítására „Tanácsnok" címet alapítottak, melyet a testület kiválasztott tagjai kaphattak meg a településfejlesztés és vállalkozás; a nemzetközi kapcsolatok és az idegenforgalom; az egészségügy, oktatás és közigazgatás; a mezőgazdaság és környezetvédelem területén.

16 Az új struktúra legfőbb gyengéjének az bizonyult, hogy a szétszabdalt osztályrendszert nem fogta össze egy „törzskar". Ezért a képviselő-testület 1992 márciusában átszervezte a hivatalt. A titkárság kiemelt szerepet kapott, benne többek között jogi és szervezési csoportot alakítottak ki. Ezenkívül közigazgatási; művelődési, oktatási és sport; városgazdálkodási; városrendezési és építési; valamint városfejlesztési és üzemeltetési osztályt hoztak létre.

17 1991 második felében megszüntették az oktatási és nevelési intézmények gazdasági ügyeit intéző szervezetet, és az iskolákat, a művelődési házat, a könyvtárat és együtt - az óvodákat önálló gazdálkodó egységekké nyilvánították. Az intézkedéstől rugalmasabb, gyorsabb ügyintézést és hatékonyabb, piacorientáltabb gazdálkodást reméltek.

18 Az intézmények vezetői bátran éltek a megnövekedett lehetőségekkel. Ez azonban évenként megismétlődő költségvetési harchoz, a hivatal és az intézmények közötti vitákhoz vezetett. Az önálló gazdálkodási státust a következő képviselő-testület 1997-ben - a kincstári rendszer bevezetésével egy időben - megszüntette. A képviselő-testület eközben - az országban elsők között - városgazdálkodási vállalatát, majd vásárcsarnokát átalakította önálló gazdálkodó egységgé: részvénytársasággá, illetve kft.-vé.

19 A növekvő szociális gondok enyhítésére a képviselő-testület 1991 novemberében családsegítő szolgálatot létesített, majd ezt a következő év áprilisában családsegítő központtá szervezte át a családsegítő szolgálat, a nevelési tanácsadó és a szociális gon-