Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
IX. Rendszerváltások kora
ünnepség, Anna-bál, első hajó fogadása, szakszervezeti kórusfesztivál, szövetkezeti néptáncfesztivál, Jókai múzeumi hangversenyek, irodalmi estek a Kedves cukrászdában, karácsonyi koncert. A Művelődési Ház 1986 áprilisában költözött a Pálóczy-kastélyba, akkor még úgy látszott, talán végleges helyére. A történelem azonban közbeszólt. Az MSZMP balatonfüredi székházának épült (1985), s a rendszerváltás következtében Közösségi Házzá előléptetett épület egy részébe költözött a közművelődés intézménye (1991), mivel remény sem volt arra, hogy a város el tudja végezni a Pálóczy-kastély állagmegóvó felújítását, nem beszélve a művelődési feltételek javítását célzó szükséges és szakmailag indokolt épületátalakításokról. A „társbérlet" kellemetlenségeit akkor még ellensúlyozni tudta a nagy előadóterem, a klubfoglalkozásoknak alkalmas termek léte, a fény és meleg, melyekkel a kastélyépület nem rendelkezett. A művelődési tevékenység házba telepítése felújítási, átalakítási.munkákkal nem járt, a tágas helyiségeken kívül más nem állt a munkatársak rendelkezésére. A helyzet azóta alig változott, talán csak a helyiségek váltak barátságosabbá, felszereltebbé. A közművelődésnek 25 évvel a várossá alakulás után sincs önálló épülete Balatonfüreden. Az éhes fagombák támadásától megmenekített könyvek hét esztendőt töltöttek bagolyvári száműzetésükben. Ezek az évek lassú, de folyamatos fejlődést hoztak az intézmény számára. Fiókkönyvtár létesült Arácson a Lóczy Lajos u. 62. sz. alatt. A Bagói vvárban a közel 2000 beiratkozott olvasó 24 000 kötet könyv és több mint 100 féle folyóirat választékából böngészhetett. 87 A könyvtárnak nagy szerencséje volt, mikor beköltözhetett az egykori művelődési otthon átalakított épületébe, melyet az alkotók, tervezők olyan adottságokkal ruháztak fel, amelyek a kor színvonalára emelték a városi könyvtárat. A dekoratív terekkel, két szinttel rendelkező, több mint 800 nr alapterületen hasznosítható épületben megfelelő hely volt minden könyvtári funkció kialakítására. Az alsó szinten a gyermekrészleg és a gyermekfoglalkoztató, valamint a folyóirat-olvasó kapott helyet. Az emeleten a szabadpolcos felnőtt részleg, a kézikönyvtárral felszerelt olvasóterem és a zenei részleg nyert elhelyezést. Kialakításra került egy raktárhelyiség a tágas irodák és egvéb kiszolgáló helyiségek mellett. A könyvtárosok 1987 májusában foglalták el az új épületet. Nem kisebb feladat állt előttük, mint a könyvtár állományának, szakmai, tartalmi munkájának olyan színvonalra emelése, amely méltó a környezethez és a városi ranghoz. Ehhez az épület és a magasan képzett, jelentős létszámmal kibővült szakembergárda rendelkezésre állt, az intézmény költségvetése, főleg az állománygyarapításra fordítható összeg azonban messze elmaradt a megyei átlagtól, s attól a nagyságtól, amellyel a könyvtár szolgálni tudta volna állományával az egyre gyarapodó lakossági igényeket. Harminchárom évi áldozatos és eredményes szolgálat után 1988 végén nyugállományba vonult a könyvtár igazgatója, Rosta Róbertné. Utóda Györgyné Juhász Katalin lett, aki a könyvtár állományának fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtését tűzte ki célul. A tanácsülésen nyílt levélben kérte a tanácstagok segítségét az intézmény költségvetésének szintrehozásához, ami meg is történt. A rendszerváltás is felelősségteljes munkát hárított a könyvtárosokra. Két év alatt a teljes könyvállományt átvizsgálva kiselejtezték a könyvtár állományába vett, annak idején propagandacéllal nagy mennyiségben kibocsátott ideológiai műveket, áltudományos szakkönyveket. Az alábbi táblázatból nyomon követhető az állomány nagyságának 10 év alatti, illetve a dokumentumbeszerzésre fordítható költségvetési keret utolsó két évben történt megduplázódása, valamint a hangzóanyag-állomány jelentős gyarapodása. 88
