Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

nuit, a C osztályokban pedig speciális német és angol képzés folyt. A Vi osztályos matematika és számítástechnika tagozatot az 1990-es évek legelején vezették be.

83 Az arácsi szakiskola a központi épület fennállásának 200. évfordulóján, 1982. november 2-án felvette az építtető nevét, így ettől kezdve viseli a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet megnevezést.

84 Az 1983/84-es tanévben bővült az oktatás profilja a kertészeti gépész szakközépiskolai szakkal. A végzős tanulók ezen a szakon érettségivel és szakmunkás-bizonyítvánnyal hagyják el az iskolát. A szőlő- és gyümölcstermelő szak helyett indították 1987 őszén az ötéves kertésztechnikus képzést. Itt a tanulók négy év után érettségiznek, majd lehetőségük van még egy tanév alatt technikusi minősítést szerezni. Ennek a képzési formának a bevezetésével párhuzamosan megszűnt a technikusminősítő tanfolyam. A szakmunkásképzésben az 1985/86-os tanévben már nem indult szőlő-gyümölcstermesztő osztály, ezt a borász szakma oktatása váltotta fel 1987-ben. A felnőttképzésben folytatódott a Szakmunkások Szakközépiskolája, ebben az oktatási formában a hallgatók 3 év alatt érettségi bizonyítványt szerezhettek, illetve mindmáig szerezhetnek is. Az 1985-ös tanévben a szakközépiskolába 170 tanuló, a szakmunkásképzőbe IhO tanuló járt, a tanárok létszáma 42, az egyéb alkalmazottaké 47 fő volt. A tantestület a szakmunkástanulókkal kapcsolatban súlyos gondokkal küzdött. A gyerekek 85 százaléka fizikai munkás származású, az általános iskolában nagyon gyenge tanulmányi eredményt elérő tanuló volt, akiknek közel a felét alig lehetett rávenni munkavégzésre, tanulásra. Körükben 20 százalék körüli volt a potenciálisan veszélyeztetettek száma, sokan és sokszor igazolatlanul hiányoztak. Ugyanakkor a diákok kb. 15 százaléka kiválóan teljesítette tanulmányi kötelezettségeit, az évtized első felében négy tanuló felvételi nélkül jutott be a Kertészeti Egyetemre az országos szakmai versenyeken elért eredménye alapján.

85 A közművelődési rendezvények befogadására alkalmas épület nélkül maradt Művelődési Ház művészeti csoportjai és klubjai a város legkülönbözőbb helyein működtek. A mostoha körülmények ellenére élt és dolgozott a városi vegyeskar és a fúvószenekar, rövid ideig egy népi tánccsoport, melyet túlélt kísérője, egy gyermekekből álló citerazenekar. Báb, társastánc, képzőművészeti és műszaki-modellező szakkörben kaptak az érdeklődők lehetőséget a hasznos időtöltésre. Megerősödött a klubmozgalom. A bővülő kínálat vonzólag hatott az érdeklődőkre. Működött nyolcadikosok klubja, ifjúsági klub (pinceklub), nők klubja, Új Tükör irodalmi klub, szocialista brigádvezetők klubja, Jókai klub (értelmiségi, irodalmi jelleggel), nyugdíjasok klubja, szakszervezeti kultúrfelelősők klubja.

86 Cseh Tibor igazgató két művészeti csoportot - eredményei alapján - kiemelten kezelt. A Városi Vegyeskar Pileczky Erzsébet alapító karnagy folyamatos, céltudatos irányításával országos sikereket ért el. Az 1986-ban 58 fős énekkar fellépett a Nemzeti Galériában, a Budapesti Történeti Múzeumban, meghívást kapott a rádió Kóruspódium műsorába. Elnvertc a kórusoknak kijáró legmagasabb minősítést, „hangverseny kórus" lett. A város legrégibb öntevékeny művészeti csoportját, az aranyjelvényes Fúvószenekart változatlanul Horváth Ernő, az azóta örökös karnaggyá kinevezett, magával ragadó stílusú „mester" vezette töretlen lelkesedéssel, biztos szakmai tudással, s nem utolsósorban utánozhatatlan lelkesedéssel. Fennállásának 50. évfordulóját az együttes nemzetközi fúvószenekari fesztivállal ünnepelte meg 1985-ben. Megszilárdult az évente visszatérő vagy folyamatos rendezvények rendszere is, pl. az 1985-ös esztendőben: Magyar Játékszín megemlékezés, évadnyitó vitorlabontó