Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

nuit, a C osztályokban pedig speciális német és angol képzés folyt. A Vi osztályos mate­matika és számítástechnika tagozatot az 1990-es évek legelején vezették be. 83 Az arácsi szakiskola a központi épület fennállásának 200. évfordulóján, 1982. november 2-án felvette az építtető nevét, így ettől kezdve viseli a Széchényi Ferenc Ker­tészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet megnevezést. 84 Az 1983/84-es ta­névben bővült az oktatás profilja a kertészeti gépész szakközépiskolai szakkal. A vég­zős tanulók ezen a szakon érettségivel és szakmunkás-bizonyítvánnyal hagyják el az is­kolát. A szőlő- és gyümölcstermelő szak helyett indították 1987 őszén az ötéves kertész­technikus képzést. Itt a tanulók négy év után érettségiznek, majd lehetőségük van még egy tanév alatt technikusi minősítést szerezni. Ennek a képzési formának a bevezetésé­vel párhuzamosan megszűnt a technikusminősítő tanfolyam. A szakmunkásképzésben az 1985/86-os tanévben már nem indult szőlő-gyü­mölcstermesztő osztály, ezt a borász szakma oktatása váltotta fel 1987-ben. A felnőttképzésben folytatódott a Szakmunkások Szakközépiskolája, ebben az oktatási formában a hallgatók 3 év alatt érettségi bizonyítványt szerezhettek, illetve mindmáig szerezhetnek is. Az 1985-ös tanévben a szakközépiskolába 170 tanuló, a szakmunkásképzőbe IhO tanuló járt, a tanárok létszáma 42, az egyéb alkalmazottaké 47 fő volt. A tantestület a szakmunkástanulókkal kapcsolatban súlyos gondokkal küzdött. A gyerekek 85 százaléka fizikai munkás származású, az általános iskolában nagyon gyenge tanulmányi eredményt elérő tanuló volt, akiknek közel a felét alig lehetett rá­venni munkavégzésre, tanulásra. Körükben 20 százalék körüli volt a potenciálisan veszélyeztetettek száma, sokan és sokszor igazolatlanul hiányoztak. Ugyanakkor a diákok kb. 15 százaléka kiválóan teljesítette tanulmányi kötele­zettségeit, az évtized első felében négy tanuló felvételi nélkül jutott be a Kertészeti Egyetemre az országos szakmai versenyeken elért eredménye alapján. 85 A közművelődési rendezvények befogadására alkalmas épület nélkül maradt Művelődési Ház művészeti csoportjai és klubjai a város legkülönbözőbb helyein mű­ködtek. A mostoha körülmények ellenére élt és dolgozott a városi vegyeskar és a fúvós­zenekar, rövid ideig egy népi tánccsoport, melyet túlélt kísérője, egy gyermekekből álló citerazenekar. Báb, társastánc, képzőművészeti és műszaki-modellező szakkörben kap­tak az érdeklődők lehetőséget a hasznos időtöltésre. Megerősödött a klubmozgalom. A bővülő kínálat vonzólag hatott az érdeklődőkre. Működött nyolcadikosok klubja, ifjú­sági klub (pinceklub), nők klubja, Új Tükör irodalmi klub, szocialista brigádvezetők klubja, Jókai klub (értelmiségi, irodalmi jelleggel), nyugdíjasok klubja, szakszervezeti kultúrfelelősők klubja. 86 Cseh Tibor igazgató két művészeti csoportot - eredményei alapján - kiemelten kezelt. A Városi Vegyeskar Pileczky Erzsébet alapító karnagy folyamatos, céltudatos irá­nyításával országos sikereket ért el. Az 1986-ban 58 fős énekkar fellépett a Nemzeti Galé­riában, a Budapesti Történeti Múzeumban, meghívást kapott a rádió Kóruspódium mű­sorába. Elnvertc a kórusoknak kijáró legmagasabb minősítést, „hangverseny kórus" lett. A város legrégibb öntevékeny művészeti csoportját, az aranyjelvényes Fúvós­zenekart változatlanul Horváth Ernő, az azóta örökös karnaggyá kinevezett, magával ragadó stílusú „mester" vezette töretlen lelkesedéssel, biztos szakmai tudással, s nem utolsósorban utánozhatatlan lelkesedéssel. Fennállásának 50. évfordulóját az együttes nemzetközi fúvószenekari fesztivállal ünnepelte meg 1985-ben. Megszilárdult az évente visszatérő vagy folyamatos rendezvények rendszere is, pl. az 1985-ös esztendőben: Magyar Játékszín megemlékezés, évadnyitó vitorlabontó

Next

/
Thumbnails
Contents