Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

suth utcai telepet is. Az 1960-as évek közepén a vállalat 6. sz. balatonfüredi telepén két üzemben 37 főt foglalkoztattak, és 23 községet láttak el. A Veszprém Megyei Sütőipari Vállalat átalakulása után, 1991-től a Pannon-Sütő Ipari és Kereskedelmi Kft. balatonfüredi üzemeként működnek. A magánkisiparosok ktsz-ekbe kényszerítésével 1951 augusztusában megalakult a Cipész Ktsz 17 taggal, a Fodrász Ktsz ugyanakkor 11 kisiparossal és 2 segéddel. A ktsz-ek területi átcsoportosítása és összevonása következtében az 1960-70-es évekre jellemzővé vált a szezonális munkaerő áthelyezése. Nyaranta a Pápai Fodrász Ktsz füredi üzleteiben a pápai telephelyről szervezett alkalmazottak dolgoztak. Az állami szektor nem bizonyult elégségesnek a jelentkező igények kielégítésére. Az 1960-as évek végétől az állam bizonyos területeken tolerálta a magánkisiparosok működését. Balatonfüreden az egyik első betelepülő „vállalkozó" a budapesti Palásthy József cukrászmester volt, aki Arácson épített üzletében 1967-ben kezdett ipart. 1972-ben a következő szolgáltató vállalatok, intézmények elégítették ki a jelentkező igényeket: Építőipari Ktsz, Volán Vállalat (taxi- és boyszolgálat, valamint bérautókölcsönzés), Községgazdálkodási Vállalat (építőipar és köztisztaság, házi szemétszállítás, kéményseprés, strandfürdő karbantartás), Vasipari Szolgáltató Vállalat, Északbalatoni Szolgáltató Szövetkezet (cipőjavítás, cipőkészítés, optikai látszerészet), Higiénia Szolgáltató Szövetkezet (fodrászat, kozmetika), Gelka-szerviz, Háziipari és Szolgáltató Szövetkezet (fényképészet), Posta, Tüzép Vállalat, Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, Shell-szervíz, Afor-kút (üzemanyag-szolgáltatás és kocsimosás), IBUSZ, Idegenforgalmi Hivatal, Cooptourist, Magyar Hirdető Kirendeltsége, Komfort Vállalat és a Kisfaludy Mgtsz (kő-, és murvakitermelés, asztalos- és kovácsmunka). Az állami szektoron kívül jelentősnek nevezhető a magánkisiparosok tevékenysége is. Ezekben az években számuk elsősorban a kiöregedés következtében csökkenő tendenciát mutatott, így 1973-ban 136, míg három évvel később már csak 110 dolgozott a településen. 1976-ban a következő szakmákban működtek kisiparosok Balatonfüreden: autószerelő (1), rádió- és tv-műszerész (1), fogműves (1), műszerész (5), órás (3), esztergályos (1), lakatos (6), gumijavító (1), asztalos (12), faesztergályos (1), kárpitos (2), könyvkötő (1), szíjgyártó (1), cipész (1), férfiszabó (4), nőiszabó (7), szabadiparosok (13), vándoriparos (1), cukrász (2), ács (1), bádogos (2), címfestő, fényező és mázoló (3), cserépkályhás (1), vízvezeték-szerelő (2), központifűtés-szerelő (1), kőfaragó (2), kőműves (10), szobafestő és mázoló (4), tetőfedő (3), üvegező (3), villanyszerelő (6), parkettisztító (1), szekérfuvarozó (3), fényképész (3), tűzifa-fúrészelő (1). Ekkorra már nem tevékenykedett kádár, női divatkalap-, sapka-, játék- és paplankészítő, valamint kézihurkoló. 1986-ban a Higiénia Szolgáltató Szövetkezet, a Sprint Ipari Szövetkezet, a Hungária Biztosító és a Városi Tanács érdekeltségével megkezdődött a Kossuth utcai szolgáltatóház építése. Kereskedelem és vendéglátás Vásárolni a falubeli piactéren kedden és pénteken, a telepi kis piacon kedd és péntek kivételével minden nap lehetett. Az 1950-es évek végétől a hetipiac az 1958-ban létesített, csarnokkal ellátott piacon zajlott, míg az állatvásárt a régi vásártér területén tartották. 1961. január l-jével a község lemondott a vásártartási jogáról. Az évente két alkalommal megtartott állat- és kirakodóvásárra a község vezetése szerint a továbbiakban már nem volt szükség. A lakosság részéről felmerülő igényeket az állami és a szövetkezeti üzletek voltak hivatottak ellátni.