Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

nek. A 0-14 éves korú népesség aránya 1949 és 1960 között alig nőtt, ezzel szemben közel félezerrel emelkedett a bölcsődei, óvodai férőhelyet igénylő és az általános iskolai oktatásban részt vevő vagy abba belépő korosztályok létszáma. 1970 és 1980 között e korosztály arányának 3,5 százalékos emelkedése közel 1000 fős növekedést takart. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 1949-1990 között: Év Település 0-14 15-39 40-59 60-x Év Település éves korosztályok száma és %-os megoszlása 1949 Balatonarács 240 (24,1) 349 (35,0) 247 (24,7) 162 (16,2) Balatonfüred 1058 (24,4) 1641 (37,9) 1107 (25,5) 531 (12,2) 1960 1773 (23,4) 2637 (34,9) 2019 (26,7) 1132 (15,0) 1970 1752 (18,0) 3546 (36,4) 2700 (27,7) 1738 (17,9) 1980 2734 (21,5) 4808 (37,9) 3201 (25,2) 1954 (15,4) 1990 2838 (21,0) 5207 (38,5) 3307 (24,5) 2168 (16,0) A település második világháborút követő történetéről karakterisztikus képet adnak a foglalkozás szerinti megoszlásban bekövetkezett változások. A mezőgazdaságban dolgozók számának négy évtizeden át tartó, meghatározó arányú csökkenése mellett időszakosan, elsősorban a Hajógyárnak köszönhetően emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma. Ez a tendencia az 1980-as évekre megtört, ekkor már a tercier ágazatok, ezen belül is a kereskedelem mutatott dinamikus növekedést. Mivel az idegenforgalomból származó jövedelmek jelentős része nem köthető a statisztikailag nyilvántartott szakmákhoz, ezért a statisztikai adatgyűjtés ebben a tekintetben nem lehet teljes. Az aktív keresők főbb gazdasági ágak szerinti megoszlása 1949-1990 között százalékokban kifejezve: Év Település Mezőgazdaság Ipar, építőipar Közlekedés Kereskedelem Egyéb Összesen 1949 Balatonarács 53,9 22,5 2,4 2,0 19,2 100,0 Balatonfüred 32,8 32,8 3,3 5,1 26,0 100,0 1960 13,5 32,8 4,6 13,6 35,5 100,0 1970 8,8 37,7 5,6 17,0 30,9 100,0 1980 4,7 32,8 5,4 20,7 36,4 100,0 1990 4,4 25,8 5,8 24,4 39,6 100,0 Az analfabéták száma 1949 és 1990 között nőtt, arányában 2 százalékra csökkent. 1949-ben a 7 évesnél idősebb népesség 7,6 százaléka rendelkezett középiskolai végzettséggel. Az iskoláztatásban 1990-ig bekövetkezett hatalmas változásokat ugyanezen korú népességen belül a középiskolai végzettségűek 18,9 százalékos, a szakmunkásképzőt végzettek 15,0 százalékos és a felsőfokú végzettségűek 9,0 százalékos aránya jelzi. Közigazgatás 1956. február l-jétől, a Balatonfüredi járás megszűnésétől Balatonfüred község a Veszprémi járásba tartozott. Ezt követően a járási tanács épületét, az egykori Astoria Szállót korábbi funkciója szerint működtették. A járások 1950 után a tanácsrendszer kiépítésének éveiben, majd a mezőgazdaság kollektivizálásának és a termelőszövetkezetek megszilárdításának időszakában jelentős szerepet játszottak a községek tanácsi-