Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

A Legfelsőbb Bíróság 1958. augusztus 26-án a megyei bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy Nagy Károly cselekményének a minősítését a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettére helyesbítette. Mellékbüntetés kiszabását mellőzte, a kiszabott börtönbüntetés végrehajtását pedig 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet szépséghibája az volt, hogy erre az időre Nagy Károly a börtönbüntetését már letöltötte.

69 Elkövetett „bűneiért" Nagy Károlyt 1957. május 18-án a veszprémi járás nevelőinek 1956-os tevékenységét vizsgáló bizottság elbocsátásra javasolta, sőt a megyei tanács 1957. október 9-i ülésén Pribék Istvánné, a Hazafias Népfront és a Nőtanács megyei elnöke helytelennek tartotta, hogy Nagy Károly felesége még mindig tanít Balatonfüreden, holott férje letartóztatásban volt. 0 Bóna Józsefet a Veszprém Megyei Bíróság 1958. január 15-én 8 hónapi börtönre, 1000 Ft pénzbírságra ítélte, a börtönbüntetését 3 évre felfüggesztette. Perében a népi demokratikus államrend elleni izgatás volt a vád, de az ítéletben az egyes személyek, azok népi demokratikus meggyőződése ellen elkövetett bűntett miatti elmarasztalás szerepel. Az ítélet indoklása szerint a börtönbüntetését azért függesztették fel, mert „az ellenforradalom kitörése előtt a helyi hatóságok részéről több sérelmet szenvedett s több mint valószínű, ez volt az indító oka annak, hogy a gyűlésen a tényállásban rögzített kijelentéseket megtette", azonkívül több párttagnak védelmet ajánlott fel.

71 Balatonfüredet is érzékenyen érintette a disszidálási hullám. Sokan úgy érezték, hogy véres megtorlás következik be, és az életüket mentették, amikor a hazájukat elhagyták és a bizonytalan jövőt választották. Balogh Sándor hajógyári munkás, aki később az USA-ban egyetemi tanár és az amerikai magyarok egyik vezetője lett, a következőket írta a meneküléséről: „Közvetlen menekülésem előzménye volt, hogy az egyik füredi boltban valaki megszólít, hogy én vagyok-e Balogh Sándor. Mondom, igen. - Jöjjek ki vele az üzlet mögötti udvarba. Letartóztatástól félve felemeltem a hangomat, és elkezdtem kérdezgetni, hogy mit akar, karhatalmi személy-e, van-e fegyver nála stb. Mikor észrevette, hogy mindenki bennünket figyel, azzal hagyott ott, hogy még találkozunk majd. A többi vásárlótól tudtam meg, hogy ő volt a füredi párttitkár. Az esemény hatására a család azt tanácsolta, hogy mielőbb meneküljek. A véletlen folytán november 20-án került sor a menekülésre. A gyár autójával a sofőr és néhány barátja előzőleg kimentek Kapuvárra és onnan disszidáltak és a tanácsról táviratoztak, hogy a kocsi a tanácsnál van. A gyár teherautója üzemképtelen volt, így egy, ha jól emlékszem, a Fehérvári Kisgépgyárból jövő teherautó sofőrjét, aki nyersanyagot kért volna kölcsön a Hajógyártól, kértek meg, hogy vigye ki a gyár sofőrjét Kapuvárra. Gyorsan szereztünk a veszprémi Szovjet Parancsnokságtól menetlevelet és a tanács képviseletében 3-4-en, családostól, úgy menekültünk ki, ahogy reggel mentünk dolgozni. Húgom is ott dolgozott, így tőle el tudtunk búcsúzni (akkor már nős voltam és feleségem is ott dolgozott, így ő is tudott jönni velünk), és szüleinknek húgom adta át a hírt. Utána az otthonmaradtak mindent ránkfogtak, hogy ők mentesüljenek a felelősségtől, de még ez sem mentett meg többjüket a büntetéstől, nyomorulttá veréstől (pl. Bucsi főkönyvelő, aki elintézte a mi kimenekülésünket, de ő bízott kapcsolataiban és otthon maradt)."

72 A forradalom jelentősebb személyei közül nyugaton kapott védelmet: Balogh Sándor, Jánosa Zoltán, Móri János, Papp László, Túrmezei Zoltán. A Balatonfüredről disszidáltak száma jelentős volt. A rendelkezésre álló adatok szerint a balatonarácsi településrészből 34 fő távozott külföldre, az akkor használatos