Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

Már forrt a must, alkoholos mámorban fogant esetleges leszámolásokat, üdülőkbe, borpincékbe történő betörési szándékokat kellett megakadályozni. Érdemes megjegyezni, hogy a rendőrség minden tagja eredeti rangjában és beosztásában ténykedett. Mivel a személy- és vagyonbiztonság megőrzésére a rendőri állomány kevésnek bizonyult, és más rendfenntartói - katonai, pénzügyőri - segítséget szerezni nem lehetett, felvetődött a polgárőrség szervezésének szükségessége, akik fegyveresen, egy-egy rendőr kíséretében az exponáltabb helyeken vigyázzák a közbiztonságot. Ehhez fegyverek kellettek. Nagy Károly engem küldött a Hajógyár könyvelője és egy rendőr őrmester társaságában jutásra, majd a csopaki lőszerőrséghez fegyverekért. Élőadva kérésünket és felmutatva Sánta Károly alezredes levelét, írásban rögzítve a fegyverek gyári számát és darabszámát és a lőszerek mennyiségét, megkaptuk az igényelt eszközöket, és azt hiánytalanul leadtuk a füredi rendőrségen. A nemzetőrséget már nem én szerveztem, mivel a gazdaságnál folyó szüreti munkálatok irányítása minden időmet lekötötte."

2

"

1 A balatonfüredi nemzetőrség megszervezése Móri János nevéhez fűződik. Móri a Balatonvidéki Vendéglátó Vállalatnál műszaki tisztviselőként dolgozott. Hencsei Zoltán akadályoztatása miatt mint tapasztalt, II. világháborúban részt vett katonát Nagy Károly, a forradalmi tanács elnöke Gerbovics Ferenc asztalos közvetítésével megbízta a helyi nemzetőrség parancsnoki teendőinek ellátásával. Helyettese Oláh Kálmán villanyszerelő volt, aki motoros összekötő volt a Balatonfüredi Forradalmi Tanács és a Veszprémi Járási Forradalmi Tanács között. Móri szintén együtt dolgozott Torma Ernő rendőr törzsőrmesterrel, akiről igen pozitívan nyilatkozott. A másik tanácsadója dr. Polgár Barna jogi egyetemet végzett, politikai okok miatt többszörösen meghurcolt személy volt.

26 A nemzetőrség igazoltató csoportjának a parancsnoka, Varjas Dénes végezte az. elfogottak igazoltatását. Segítségére volt Szíjjártó Ferenc nemzetőr is. Ismertebb nemzetőrök voltak még: Balogh Sándor, Bucsi László, Bukovenszky László, Bukovenszky Miklós, Fodor Sándor, Kenyeres Pál. A rendőrségi adatok szerint a felsoroltakon kívül még 121 fő volt tagja a fegyveres nemzetőrségnek vagy vett részt fegyveres csoportban.

27 A Balatonfüredi Nemzeti Forradalmi Tanács a választójoggal rendelkező névjegyzék alapján naponta 6-8 személyt fegyveres nemzetőr őrszolgálatra jelölt ki.

28 Móri a község minden bejáratához nemzetőröket küldött ki, akikkel telefonon tartotta az összeköttetést. Céljuk az volt, hogy idegenek, főleg bujkáló ávósok ne jöhessenek be Balatonfüredre, a nyugalom megzavarásának szándékával.

29 Fodor Sándor MÁV-előmunkás, amikor másodmagával szolgálatban volt a falu végén lévő malomnál, elfogták Juhász és Nyárádi nevű AVH-tiszteket és a lakosság segítségével bekísérték őket a balatonfüredi rendőrségre. Az elfogottaknak semmiféle bántódásuk nem esett az őrizetbe vételük alatt.

30 A nemzetőrség munkájába bekapcsolódtak a Honvéd Üdülőben tartózkodó honvédtisztek is, akik nem tudtak hazatérni a lakóhelyükre. A helyi kommunisták is részt akartak venni benne, pl. Ulrich Gyula politikai tiszt. Klepeisz János felajánlott „50 kommunistát a rend fenntartására", de a nemzetőrség vezetői nem fogadták el a felajánlkozásukat.

31 Balatonfüreden is, mint mindenütt az országban, a meglévő vállalati, intézményi vezetés helyébe egy forradalmi szervezetet, vállalati, üzemi munkástanácsot választottak demokratikusan a dolgozók legjobbjai közül. A község legjelentősebb üzeme a Balatonfüredi Hajógyár volt, ahol a munkástanács elnöke Erdős József asztalos lett, titkára dr. Kriskó László vállalati ügyész. Nevezetteken kívül a hajógyári munkástanács-