Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

körlevél szerint „április 4-e, hazánk felszabadulásának 5. évfordulója, népünk legnagyobb nemzeti ünnepe", amelyről a templomokban is meg kell emlékezni, amit Gubicza Antal esperes egyébként nem teljesített.

4 A Népújság 1953. február 8-i számából értesültek az olvasók arról, hogy Nyevrajev professzor felbecsülhetetlen segítséget adott a balatonfüredi Szívkórháznak, amelynek az orvosai „tanulmányozták a pavlovi gyógyító módszert is, amely a betegek legnagyobb kikapcsolódását biztosítja"."

1 A politikai többpártrendszer, az egyesületi élet felszámolása és az iskolák államosítása után a hatalom birtokában folytatódott az államosítás. Olt Károly népjóléti miniszter előterjesztését elfogadva, a minisztertanács 1949. március 11-én döntött az 1948. évi XXV. tc. alapján a Balatonfüred Gyógyfürdő és Éghajlati Gyógyintézet állami tulajdonba vételéről. Az indoklás szerint „a tulajdonos Pannonhalmi Főapátság annak szakszerű vezetése és közegészségügyi szempontból kielégítő fejlesztése érdekében a szükséges intézkedéseket nem tette meg". 1950. szeptember 5-én az 1949. évi 20. tvr. alapján államosították és a Mozgókép (MOKÉP) Nemzeti Vállalat tulajdonába adták a bencés rend ingatlanát, amelyen a mozi működött. Az 1949. évi 20. tvr. alapján államosították Káldy Ferenc balatonarácsi Balatonvidéki gőztéglagyárát és a malmokat. Létrehozták a Veszprém Megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat Balatonfüredi Malom Üzemét. Öt sütödét államosítottak 1952-ig, kettőt közülük megszüntettek. 1950-ben létrehozták a Balatonfüredi Kenyérüzemet, amely 1952-ben Balatonfüredi Sütőipari Vállalat néven működött.

6 Az iparosokat az önállóan gyakorolt iparukról való lemondásra kényszerítették. Az iparengedélyek kiadásánál a vb-üléseken az MDP-titkárnak volt döntő szava. A maszekok beléptek a cipész és a fodrász ktsz-be, a többiek a Hajógyárban vagy a községi vállalatoknál kereshettek maguknak munkát. 1952-ben megalakították a Balatonfüredi Építőipari Ktsz-t. 1950-ben három községi üzem alakult, a Balatonfüredi Kenyérüzem, a Víz- és Csatornamű Vállalat, a Balatonfüredi Strandfürdő. 1954-ben az Észak-balatoni Víz-, Csatorna- és Strandfürdő Vállalatot megszüntették, a Községi Ingatlankezelő Vállalatot feloszlatták, és 1954. október l-jén megalakították a Községgazdálkodási Vállalatot. A vállalat ingatlankezelő részlegéhez 144 államosított ingatlan tartozott, és kezelésébe került az Esterházy strandfürdő is. Vezetőjét hamarosan felmentették, „mert baráti környezete osztályidegen csendőrökből állt". A községi kertészet vezetője Máthé János lett, aki 1949. március l-jétől a Szanatóriumi Nemzeti Vállalat kőkertészi állásban dolgozva a háború és a szovjet csapatok itt-tartózkodása következtében romossá vált üvegházak, kertészet, park rendbehozatalát végezte. Mindent elkövetett a park megőrzéséért a parcellázási és építési tervek megvalósításának megakadályozásáért. A bazársor és WC építése miatt lerombolt régi kertészet helyett újat létesített, munkatársaival együtt a parkot újjáépítette és a Gyógytéren sziklakertet hozott létre.

7 Az állam és az egyházak közötti egyezségek értelmében az egyházközségek kötelesek voltak ingatlanaikat a Magyar Állam részére felajánlani. 1951-ben a balatonfüredi református egyház 15,7, majd 21 kat. holdat, a római katolikus egyházközség 19,4 kat. holdat, a balatonarácsi református egyházközség 8,7 kat. holdat, az Országos Református Szeretetszövetség közel 2 kat. holdat adott át az államnak. 1950-ben a kéttagú államosítási bizottságok eljártak az iskolák államosítása ügyében. 1952-ben a házállamosítási rendelettel újabb csapást mértek a vagyonos elemekre. Kisebb részben a falubeli nagygazdák, nagyobb részben a fürdőtelepi lakók ingatlanait államosították. Lakóházak, üdülők, nyaralók, panziók, műhelyek kerültek állami tulajdonba. Balatonfüreden 138 ingatlant vettek jegyzékbe, amelyek közül 16-ot